9.2. „Nyelvtan nélkül keveset tudunk elmondani, szókincs nélkül semmit nem tudunk elmondani”

Wilkins gondolata mindent elárul a szókincs szükségességéről. Az idegennyelv-tanulás egyik lényegi komponense a szókincs elsajátítása, ami egész életen keresztül tartó folyamat (Cornellissen és mtsai, 2004).

Anyanyelvünk esetében, ugyan nehezen tudjuk elmagyarázni nyelvünk szabályait, nyelvtanilag mégis helyes mondatokat használunk a mindennapokban. Ezt a jelenséget a tanulásnak egy speciális formája, az implicit tanulás segíti elő. Az implicit tanulás társas, kognitív és motoros készségek területén is hatékonyabb lehet, mint az explicit tanulás. Az implicit tanulás különösebb explicit instrukció és a nyelvtani szabályok segítsége nélkül véletlenszerűen történik, úgy, hogy később nehezünkre esik beszámolni a tanultakról. Ezzel szemben az explicit tanulás olyan információfeldolgozási folyamat, amely során az inputban tudatosan, szándékosan keressük a szabályszerűségeket, majd megtalálásuk esetén igyekszünk kialakítani és megfogalmazni azokat a szabályokat és fogalmakat, amelyekkel ezek a szabályszerűségek megragadhatók.

A nyelvtanulók alapszókincsének elsajátítása általában a direkt, explicit módszer segítségével történik, de implicit módon is tanulunk szavakat, például olvasás révén Polonyi és mtsai, 2009).

A szókincs elsajátításáról beszélve különbséget kell tennünk a szavak ismerete és alkalmazása között. Vagyis a szókincs elsajátítása egyaránt tartalmazza a szó ismeretét (tudom, emlékszem a jelentésére) és a nyelvi környezetben történő alkalmazását. Tanulásban akadályozott tanulók nyelvtanulásának kezdő szakaszában elsősorban a szavak megtanítása, felidézése, gyakori ismétlése, a szavak kontextusban történő felismerése az elsődleges feladat. A tanult szókincs önálló alkalmazása ebben az időszakban még kezdetleges szinten működik. A szókincs a négy alapkészség (írás, olvasás. beszéd, hallás) alapeleme.

A négy nyelvi készség közül a hallás észlelés és a beszédfejlesztésen van a hangsúly. A hallott szöveg értésénél törekedjünk a céloknak és igényeknek megfelelő, autentikus szövegek felhasználására. Az írás és az olvasás nagyon kis mértékben jelenik meg a felső tagozaton az idegen nyelv oktatása során, és célja csupán a hallottak megerősítése, támogatása. Az idegen nyelv tanításának és tanulásának célrendszerében a kommunikációs kompetencia fejlesztésén van a fő hangsúly. A nyelvi kompetencia magába foglalja a lexikai, grammatikai, szemantikai és fonológiai ismereteket, továbbá ezek használatának képességét.