4.3. A munkamemória szerepe a nyelvtanulásban
Amennyiben a kognitív folyamatok bármelyike sérült vagy alulműködik, a tanuló számára a nyelvtanulás örömteli tevékenység helyett, kudarcokkal teli kihívás lehet. Támogató tanórai légkör kialakításával, melyben a tanulóknak lehetőségük van különféle tanulási technikák és stratégiák széles körének kipróbálásához, a nehézségek enyhíthetők. (Tánczos, 2006)
A munkamemória modellje (Baddeley és Hitch, 1974, 2000) a 4.1 fejezetben már szóba került. „A modell a munkamemóriát egy olyan korlátozott kapacitású rendszerként tételezi fel, mely párhuzamos hozzáférést biztosít a tudat számára az eltérő reprezentációkhoz, fenntartja és manipulálja az információt a kognitív feladathelyzetekben, mint például következtetés, tanulás, nyelvi megért és, képzelet, problémamegoldás, és független információkat hoz interakcióba.” (Németh, 2006: 15) „A munkamemória alrendszerei közül a vizuális és téri információk időleges tárolásáért a téri-vizuális vázlattömb, míg a fonológiai, beszédalapú információk időleges tárolásáért a fonológiai hurok a felelős” (Németh, 2006: 16)
A nyelvtanulás sikerében legfontosabb szerepet játszó két kognitív változó a nyelvérzék és a munkamemória. A kognitív pszichológiában és az idegennyelv-elsajátítási kutatásokban az elmúlt évtizedben előtérbe került a verbális munkamemória szerepe a nyelvtanulásban. Kutatások eredményei alátámasztják, hogy szoros kapcsolat van a verbális munkamemória-kapacitás és az anyanyelvi, valamint az idegen nyelvi szókincs elsajátításának üteme és sikere között. (Kormos, Sáfár, 2006)
„A nagyobb kapacitású verbális munkamemóriával rendelkező gyerekek ugyanis hosszabb és pontosabb hosszú távú emlékezeti reprezentációkat alakítanak ki, így a verbális munkamemória-kapacitás a hosszú távú emlékezeti reprezentációkon keresztül befolyásolja mind a lexikális, mind a morfoszintaktikai fejlődésüket” (Racsmány és mtsai, 2005: 487).
A verbális munkamemória felelős a „beszédszerű” információk átmeneti tárolásáért és frissítéséért (Racsmány és mtsai, 2005), így ez a memória modul kapuként funkcionál a nyelvtanulás során, ezen keresztül raktározódik el a hallott idegen nyelvi információ a hosszú távú memóriában.
A munkamemória és az idegennyelv-elsajátítás kapcsolatát finn iskoláskorú gyermekeknél Service (1992) mutatta ki először. Szignifikáns korrelációt talált a verbális munkamemória tesztek és a gyerekek angolórán nyújtott teljesítménye között (Service, 1992; Kormos és Sáfár, 2006)
A verbális munkamemória kapacitás különbségei már kisgyermekkorban kimutathatók, és összefüggésbe hozhatók az anyanyelv elsajátításának ütemével, valamint az elsajátított szókincs nagyságával. (Gathercole, 1999) A verbális munkamemória terjedelem és a szókincs elsajátítás kapcsolata a gyermekkor során végig megmarad. (Gathercole, 1997)
Kormos és Sáfár vizsgálatában arra a kérdésre keresi a választ, hogy van-e összefüggés a munkamemória terjedelem és a nyelvtanulás sikere között, továbbá, hogy milyen kapcsolat van a nyelvérzék egységei és a verbális munkamemória terjedelem között, illetve, hogy az idegennyelv-használat különböző készségeit milyen mértékben befolyásolja a munkamemória terjedelme és a nyelvérzék.
A vizsgálat a munkamemória nyelvtanulással kapcsolatos szerepét a következőkben támasztotta alá:
- a nyelvérzék és az idegen nyelvi készségek pozitívan korrelálnak egymással
- a verbális munkamemória terjedelem szintén szerepet játszik a nyelvtanulásban
a verbális munkamemória terjedelem leginkább a szókincs és nyelvtani tudás elsajátításának sikerében játszik szerepet. (Kormos, Sáfár, 2006)