3.2.2.1. Magyar Egységes Nyelvérzékmérő Teszt (MENYÉT)

A nyelvérzék tesztek általában a nyelvtanulás sikerét hivatottak előre jelezni, ezért követelmény a mérőeszközzel szemben, hogy a vizsgált személyek anyanyelvét vegye alapul. Magyarországon 1991-ig kísérlet sem történt egy magyar nyelvérzékmérő teszt kialakítására. Ottó István a Carroll-i modellre támaszkodva fejlesztette ki a Magyar egységes Nyelvérzékmérő tesztet 1996-ban. A végleges változat 2002-ben készült el. (Kormos, Sáfár, 2006) A MENYÉT is négy komponensből áll:

1. Az első a Rejtőző Hangok nevet viseli, és a fonetikai kódolási képességet méri fel.
2. A második alteszt, a Nyelvi Elemzés, az induktív nyelvtanulási képességet teszteli. Ennek során a tanulóknak 20 magyar mondat mesterséges nyelven írott helyes fordítását kell kiválasztaniuk négy lehetséges megoldásból, néhány ezen a nyelven írott példamondat és szó, valamint azok magyar nyelvű fordításának a segítségével.
3. A Szavak Szerepe a Mondatban célja a nyelvi érzékenység feltérképezése. A tanulók kapnak egy példamondatot, amelyben az egyik szó nagybetűvel van írva, és alá van húzva. Ezt követően kapnak egy másik mondatot, amelyben öt szó van alá húzva, és ezekből ki kell választaniuk azt az egyet, amelyiknek ugyanaz a funkciója, mint az első mondatban aláhúzott és nagybetűvel írt szónak.
4. A negyedik komponens, a Szótanulás, az asszociatív memóriát méri fel. Ebben a részben a tanulók először öt percen keresztül tanulmányozhatnak 24 szuahéli-magyar szópárt. Ezt követően ki kell választaniuk 20 szuahéli szó helyes magyar megfelelőjét öt lehetséges alternatívából.

A teszt elvégzésére 60 perc áll rendelkezésre. A szükséges utasítások CD-n vannak rögzítve, ez is növeli a teszt megbízhatóságát. A tesztet felügyelő tanár feladata mindössze annyi, hogy kiossza a tesztfüzetet, a válaszlapot, és beindítsa a CD-lejátszót. (Hild, 2007)