9.1. Az idegen nyelvű szótanulás idegrendszeri háttere

Az idegen nyelv elsajátításában bonyolult idegrendszeri hálózat játszik szerepet. Az agyi tevékenységet tekintve az anyanyelven és az idegen nyelven beszélők között a lexikai és szemantika információk tekintetében nincs különbség, de a nyelvtani folyamatokban van. (Hahne, 2001 idézi Polonyi és mtsai, 2009)

A szavak szintjén a mentális lexikonba kerülő reprezentációk több elemből tevődnek össze: a szót alkotó hangok, a szó jelentése és morfológiája, valamint a szó írott formája, tehát az ortográfiája alkotják együttesen a mentális reprezentációt.

Egy új szó beillesztése a mentális lexikonba bonyolult folyamat, mely során a fonológiai információ elsajátítása nagyon gyors, de a már létező tartalommal való integrálódás lassabban alakul ki (Gaskell és Dumay, 2003).

Breitenstein és munkatársai megállapították, hogy egyedül a bal hippocampus áll kapcsolatban a szóelsajátítás sikerességének mértékével és az általános szemantikus ismeretekkel, így ez az agyi terület alapvetően hozzájárul a nyelvelsajátítás alapjaihoz.

Golestani és munkatársai (2007) az agyi struktúrák és az idegennyelv-elsajátítás kapcsolatának vizsgálatakor megfigyelték, hogy azoknál a kísérleti személyeknél, akik pontosabban ejtik ki az idegen nyelvű beszédhangokat, nagyobb fehérállomány sűrűség mutatható ki a bal prefrontális kéreg és az inferior parietális cortex területén bilaterálisan. Ez utóbbi agyterület szerepet játszik a fonológiai munkamemóriában is (Polonyi és mtsai, 2009).