Skip navigation

7.2.3. Az olvastató módszer

1924 tavaszán Modern Foreign Language Study néven átfogó tervezet készült, hogy feltérképezzék, milyen az idegen nyelvek oktatásának helyzete az Egyesült Államokban. A munkában nevelésügyi szakértők, pszichológusok és tesztszakértők is részt vettek. Hatalmas mennyiségű anyagot gyűjtöttek össze, 1925 során pedig standard teszteket dolgoztak ki francia, német és spanyol nyelvre. A teszteket 1925 és 1927 között íratták meg. Több speciális, pl. kétnyelvűségre vonatkozó vizsgálatot is végeztek. Coleman a vizsgálatok alapján a következő tapasztalatokat foglalta össze:

Egy módszerről sem lehet kimutatni, hogy valójában felsőbbrendű lenne a többiekhez képest.

  1. Kétségtelen, hogy a direkt megközelítésnek van egy-két előnye.
  2. A szóbeli készségek nem kellő fejlettségének egyik oka, hogy maga a tanár sem beszéli megfelelően az adott nyelvet.
  3. A nyelvi kurzus eredményessége döntően attól függ, hogy sikerült-e biztosítani a begyakorláshoz szükséges maximális időt.
  4. Az eredményesség nem a módszeren múlik egyedül, hanem olyan tényezőkön például, mint oktatásszervezés, az ellenőrzés mélysége, a tanítás minősége.
  5. Új eljárásokat kell kifejleszteni abból a célból, hogy erősödjön az olvasási készség.

Colman jelentése kedvezett az olvastató módszernek, amely akkoriban virágkorát élte az Egyesült Államokban és Kanadában. A Coleman bizottság jelentése igazolta, hogy az iskolai óraszám nem elegendő a célnyelv megfelelő szintű elsajátításához. Az olvastató módszer kettősséget mutat: egyfelől szűkítő, hiszen csak az olvasási készséget veszi célba, másfelől az olvasás útján jelentős lexikát kíván becsempészni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nyelvtani szerkezetek fokozatossága helyett inkább a lexika fokozatossága kerül előtérbe. Ekkor már napvilágot láttak az első szókincsvizsgálatok, gyakoriság-szótárak, sőt ezzel kapcsolatos módszertani munkák is. A módszer valamikor nálunk is népszerű volt, maga az intenzív olvasás gyakorlatilag az egész magyarországi idegennyelv-oktatásból hiányzik. (Bárdos, 1988, 2005).