7.2.2. Direkt módszer

A módszer célja, hogy a nyelvet tanuló közvetlenül a célnyelvvel kerüljön kapcsolatba. Igyekeztek tehát kizárni az oktatásból az anyanyelvet, és a fordítást is. Ez a módszer sokkal intenzívebb munkát kívánt a tanártól. A nyelv egyes részleteinek természethű bemutatása anyanyelvi szintű nyelvtudást tételez fel. A direkt módszerben kiemelkedő jelentősége van az aktivitásnak, a kérdés-felelet technikájának, az utánzásnak, és az ismétlésnek. A célnyelvi viselkedést a célnyelvi kultúrába ágyazott életmód elsajátításával egyetemben kell elképzelni. Ezért a jelentésadásban kulcsfontosságúvá válik a képek, tárgyak eredetisége, hangulatteremtő ereje, de a tanári színpad más kellékei is, mint pl. pantomim (a tanár nem magyaráz, nem fordít, hanem bemutat)

A jelentést az anyanyelv kiiktatásával közvetlen módon adja meg a tanár. Ez egyrészt történhet szemléltetéssel: valós tárgyak és képek alkalmazásával, vagy épülhet tanári gesztusokra, mimikára, intonációra, mely kevésbé közvetlen módon idézhet fel egy tárgyat vagy egy fogalmat. Harmadrészt elképzelhető, hogy a tanár az idegen nyelv segítségével adja meg a jelentést, körülírással, példákkal, mondatba foglalással.

A módszer kialakulását elősegítette a fonetika ugrásszerű fejlődése, olyannyira, hogy a módszernek sokáig központi eleme volt a helyes kiejtés. A direkt módszer célkitűzése a célnyelvi kommunikáció kialakítása, amelynek központi csatornája a beszéd. (Bárdos, 1988, 2005).