4.3.1. Tanulásban akadályozott (enyhén értelmi fogyatékos) gyermekek munkamemóriájának sajátosságai és ezek hatása az idegennyelv-tanulás folyamatára
Az előző fejezetben ismertetésre került a munkamemória és a nyelvelsajátítás összefüggése. A munkamemóriának jelentős szerepe van mind az anyanyelv-elsajátítás, mind az idegennyelv-tanulás folyamatában. Ebben a fejezetben bemutatásra kerülnek az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek munkamemóriájának sajátosságai.
Jelen tudásunk szerint az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek idegennyelv-elsajátítása és a munkamemória közti kapcsolatot eddig nem vizsgálták. Ezért az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek munkamemóriájának csökkent működése és a munkamemória idegennyelv-tanulásban betöltött szerepe alapján következtetetünk a hibás működés idegennyelv-tanulásra gyakorolt hatására.
Számos tanulmányban olvashatjuk, hogy az intellektuális képességzavarral küzdő gyermekek munkamemóriájának működésében problémák észlelhetők. A munkamemória összetettsége Baddeley modelljén megfigyelhető. A fonológiai hurok a módosított munkamemória elméletben egy kétkomponensű rendszer, mely egy fonológiai tárból és egy artikulációs hurokból áll. A fonológiai tár 2 másodpercig tartja fenn a hallott anyagot. Az artikulációs hurok (belső hang) a tárban lévő anyagot ismételgetés révén frissíti, így teszi lehetővé a relatíve hosszabb ideig történő megtartást (Németh, 2006).
A fonológiai huroknak jelentős szerepe van a nyelvfejlődésben:
- a nyelvelsajátítás motorja, mivel kritikus szerepe van a nyelvelsajátításban, szókincsbővülésben
- meghatározó a második nyelv tanulásában
- befolyásolja az olvasástanulást. (Baddeley, 2001; Racsmány, 2004)
A hurok fejlődését számos tényező befolyásolja, például a perceptuális elemzés képességének a fejlettsége, a szenzoros tár nagysága, a sorrendre való emlékezés képességének a pontossága és a szubvokális artikuláció képessége. Utóbbi a hurok frissítési mechanizmusa, amelynek segítségével a fonológiai tárban tárolt reprezentáció elhalványulása később következik be (ismételgetés). (Németh, 2006).
Baddeley modelljéből kiindulva, az értelmi fogyatékos gyermekek tekintetében a vizsgálatok többnyire a fonológiai hurok komponensre irányultak. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy mind az értelmi fogyatékos gyermekek, mind a felnőttek esetében a fonológiai hurok kapacitása korlátozott. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek munkamemóriájának működéséről keveset tudunk. Henry (2001) csökkent fonológiai hurok kapacitást figyelt meg náluk, illetve a központi végrehajtó csökkent működését. Rosenquist és munkatársai (2003) azt tapasztalták, hogy a beszédalapú információk időleges tárolásáért felelős fonológiai hurokban zajló, a hallott anyag rövid idejű belső artikulációs ismételgetése enyhén értelmi fogyatékos gyermekek esetében hiányos. Henry és MacLean (2002) összehasonlították enyhén értelmi fogyatékos gyermekek memória teljesítményét tipikus fejlődésmenetű kortársaikéval. Azt találták, hogy az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek a fonológiai hurok és néhány, a központi végrehajtó működésének mérésére szolgáló tesztben alacsonyabb teljesítményt értek el, de a többi tesztben egyformán jól teljesítettek. (Molen, 2007)
Molen és munkatársainak (2007) vizsgálati eredményei megerősítik az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek hiányos fonológiai tárolását, azonban az artikulációs ismétlést épnek találták. Molen vizsgálati eredményei összhangban vannak az enyhén és súlyosabb fokban értelmi sérült gyermekek munkamemóriájának szakirodalomban leírt sajátosságaival.
Az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek munkamemóriájának problémája a fonológiai hurok korlátozott kapacitása és a központi végrehajtó csökkent működéséből adódik. A fonológiai észlelés súlyos zavara (Skoflek, 1996) miatt a fonológiai tárba kerülő információk torzulhatnak. A fonológiai hurok korlátozott tárolókapacitása következtében a hallott idegen nyelvű információk egy része elvész, nem épül be a hosszú távú memóriába. A szótanulás nehezített, a szókincs szűkösebb lesz. A sérült munkamemória működés nehézséget okoz elsősorban az anyanyelvi szerkezetek elemzésében és elsajátításában, de természetesen az idegen nyelv nyelvtani ismereteinek elsajátítását is negatívan befolyásolja. A grammatikai nehézségek hátterében számos egyéb tényező is áll (anyanyelv-elsajátítás zavarai, absztrakt gondolkodás nehezítettsége, mnesztikus terület zavara, analitikus-szintetikus folyamatok meglassúbbodása, csökkent absztrakciós képesség, a következtetés hiányosságai, stb.)
A vizsgálatok eredményei az iskolai gyakorlat számára támpontot nyújtanak ahhoz, hogy megalapozottan fejlesszük a gyerekeket. Munkamemória deficit esetén a pedagógus rövid, jól strukturált, egyértelmű mondatokban beszéljen a gyermekhez, kevés „nehéz” szót építsen a mondataiba, az utasításokat ismételje meg. Az instrukciók alkalmazása során használja párhuzamosan az idegen nyelvet és az anyanyelvet! A munkamemória súlyosabb zavarával küzdő gyermek a dialógusok során nem képes az elhangzottakat monitorizálni, vagy részt venni a párbeszédben, mivel a kommunikáció túl gyors a számára. Ilyenkor csak csendben ül, nézi, hogy folyik körülötte a beszélgetés, és azt a benyomást keltheti magáról, hogy szégyenlős, érdektelen, nem hajlandó figyelni, vagy éppen valamiről álmodozik.