1.4. Az idegennyelv-tanulás előnyei a tanulásban akadályozott gyermekek számára
A tanulásban akadályozott tanulók tanulási nehézségeik, kudarcaik miatt gyakran alacsony önértékeléssel küzdenek, ami akár frusztrációhoz, akár bomlasztó viselkedéshez is vezethet. „Tanulásban akadályozott-barát” tanítási stratégiával a pedagógus csökkentheti, vagy akár megszűntetheti az említett tüneteket. Ezek közé a tanítási stratégiák közé sorolhatók:
- a cselekvéses (multiszenzoros), a kinesztetikus tanítási módszer,
- a vizuális megerősítés,
- a változatos formában megjelenő ismétlés,
- a nyelvi elemek explicit módszerekkel történő bemutatása,
- a tananyag „emészthetővé tétele” azzal, hogy apró lépésekre bontjuk a tanítás során a kulcsfontosságú tananyag-elemeket
- lehetővé tesszük, hogy tanulóink változatos, utánzásos aktivitásokon keresztül gyakorolhassák azokat,
- olyan memória stratégiákat alakítunk ki (természetesen figyelembe véve a rövidebb koncentrációs képességet), melyek segítik a szótanulást, illetve a minimálisan feltétlenül szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítását és alkalmazását,
- figyelünk rá, mikor áll készen a tanuló a válaszadásra,
- a minél nagyobb fokú tanulói önállóság támogatása érdekében tanulási stratégiákat tanítunk, fejlesztjük gondolkodásukat,
- folyamatosan dicsérjük, jutalmazzuk tanulóinkat, hogy fenntartsuk a tanulási motivációt, és javítsuk önértékelésüket.
A felsorolt tanítási stratégiák nem pusztán módszerek a tanulásban akadályozott (enyhén értelmi fogyatékos) gyermekek idegennyelv-tanításához, hanem olyan előnyök, amelyek biztosítása komplex személyiségfejlődésüket szolgálja.
További előnyként említhetjük, hogy a nem tudatosan kialakult tanulói öndefiníció, miszerint ők különböznek, kevesebbek nem fogyatékos társaiktól, elhalványulni kezd az idegennyelv-tanulásának köszönhetően, hiszen számukra is lehetővé válik a világ sokszínűségének, más népek ünnepeinek, kultúráinak megismerése.
Manapság a korábbi generációkhoz viszonyítva akár a munkavállalás, akár a rekreáció okán egyre erőteljesebben jelenik meg az országok közti mobilitás az enyhén értelmi fogyatékos gyermekeket nevelő családok, illetve a már fiatal felnőtté vált gyermekeik körében. Ez a tendencia megfigyelhető a következő fejezetben található beszélgetésben is, ami tanulásban akadályozott gyermekekkel készült.
Az IKT –t alkalmazó idegen nyelvi órák nem pusztán a helyi környezetre vonatkozóan szélesítik a tanulók látókörét, hanem egyúttal fejlesztik azon képességeiket, készségeiket, amelyek az iskolai tanulmányok befejezése után a foglalkoztathatóság szempontjából is értékes tudást jelentenek. (Wilson, 2014)