3.2.5. A tanulási stratégiák
A tanulási stratégiák az egyéni jellegzetességek (vagy belső faktorok) csoportjába sorolhatók. A tanulási stratégiák is nagymértékben képesek befolyásolni a nyelvtanulás eredményét. Egy rosszul megválasztott módszer gátolhatja a nyelvtanulót az előre haladásban. Ebből adódhat, hogy hasonló képességű diákok között épp a tanulási stratégia eltérése miatt van különbség, és a háttérben nincsen más probléma. A megfelelő tanulási stratégia megválasztásához figyelembe kell venni az elsajátítandó anyag jellemzőit, illetve a feladatot. Ugyanaz a stratégia az egyik nyelvtanulónál jól működik, míg a másiknál nem. Azért sem egyszerű a legmegfelelőbb tanulási stratégiát megtanítani, mert ugyanazon feladat esetén különböző tanulási stílussal működő tanulóknál más-más stratégia lehet hatékony. A megfelelő stratégiákat a közösen tanár és a diák alakítja.(Polonyi, Mérő, 2007; Polonyi, Abari, Nótin, 2009) A kutatók próbálták azonosítani azokat a technikákat, amelyek pozitívan befolyásolják a sikeres nyelvtanulást. Rubin szerint a legfontosabb technika az idegen szavak és nyelvtani szerkezetek esetében alkalmazott találgatás, az idegen nyelvi kommunikáció gyakorlása még akkor is, ha a tanuló nehézségek sorába ütközik (ha nem jut eszébe egy szó, vagy éppen nem ismeri, körülírja), különböző memorizálási technikák alkalmazása, kérdezés, saját és mások kommunikációjának monitorizálása. (Rubin, 1975; Polonyi, Mérő, 2007) Oxford nevéhez köthető a legdifferenciáltabban kidolgozott rendszer. Direkt tanulási stratégiák (memória, kognitív, kompenzációs) és indirekt tanulási stratégiákra (metakognitív, affektív és társas) osztja a stratégiák rendszerét. (Oxford, 1990, Polonyi, Mérő, 2007)
A tanulási stílus hajlam, fogékonyság egy sajátos tanulási stratégia alkalmazására. (Das, 1988) A tanulási stílust sokféleképpen csoportosíthatjuk. Beszélhetünk holista, szerialista stílusról, az ismeretek mély, felületes, stratégiai megközelítéséről, auditív, vizuális, motoros percepcióról, az impulzivitás, reflexivitás, mezőfüggőség különbségeiről. (Péter-Szarka, 2007)