Skip navigation

7.1. A módszerfogalom megközelítése

A nyelvtanítás módszerének fogalmát nem egyszerű meghatározni. Antony (1963) nevéhez köthető az a hierarchia jellegű felfogás, miszerint a módszerfogalom rendszerében három szintet különböztethetünk meg: megközelítés, módszer és technika (approach, method, technique) (idézi Bárdos, 2005).

A szakirodalomban a metodológiának számos definíciója fellelhető, de összességében mindegyik megegyezik az alapkomponensek meghatározásában. Richards és Rodgers (2001) értelmezési keretében a metodológia a pedagógiában az, ami az elméletet a gyakorlattal összeköti. (hivatkozza Silye, 2003)

A nyelvtanítás metodológiája
(Richards és Rodgers nyomán, 2001)

Bárdos (2005) a jobb megközelítés érdekében négyszintű módszerfogalom használatát javasolja, amelyben a négy, egymással hierarchikus viszonyban álló szint: a technikai fogás, az eljárás, a módszer, és a nyelvtanítási elmélet. A technikai fogásokat egy konkrét módszerben betöltött szerepe tesz értelmessé (pl. „olvassa fel”, „ismételje meg”) A didaktikai eljárásoknak ezek a legkisebb egységei, önmagukban egyetlen módszerre sem jellemzőek.

Az eljárás módszertani lépések összekapcsolásából jön létre. (Pl. egy párbeszéd feldolgozása során a tanulók először meghallgatják azt csukott könyvvel, majd nyitott könyvvel, beszélnek a szereplőkről, elismétlik a mondatokat, fejből elmondják a tartalmat, stb) Az eljárás önmagában nem feltétlen jellemez egy módszert sem, tehát nem módszer-specifikus, egy eljárás több módszerben is megjelenhet.

„Az idegennyelv-tanítási módszer a felbontott nyelvi tartalom és az osztálytermi megvalósulás formájának olyan célszerű algoritmusa, amely egy teljes oktatási folyamat során biztosítja az elsajátításhoz szükséges didaktikai fázisokat (előkészítés, bemutatás, begyakorlás, alkalmazás) ” (Bárdos, 2005:26).

12 történeti nyelvtanítási módszert tart számon a szakirodalom, amelyek mindegyike megfelel a módszerkritériumnak, de egyes módszerek, tekintve a háttértudományokban fennálló összhangot, nyelvtanítási elméletté is nyilváníthatók, ahogy az ábra mutatja (Bárdos, 2005).

Nyelvtanítási elméletek
(Bárdos, 2005:26)