Skip navigation

A komplex törésmutató

A törésmutató valós és a képzetes részének fizikai jelentése

Ha a komplex dielektromos állandó segítségével a Maxwell-reláció mintájára bevezetjük az

(7.7)

definícióval a komplex törésmutatót, akkor az

  (7.8)

a 7.5. Helmholtz-egyenletnek a megoldása, ahol k= ω/c0 a vákuumbeli hullámszám, s egy adott irányt kijelölő egységvektor és E0 egy állandó komplex vektor. Ezért a

  (7.9)

hullám megoldása a 7.3. alapegyenletünknek. Az egyenletbe behelyettesítve a komplex törésmutató 7.7. előállítását az

  (7.10)

egyenlethez jutunk, ahol

 . (7.11)

A 7.10. egyenlet egy s irányba terjedő exponenciálisan csillapodó síkhullámot ír le, és belőle kiolvasható n és κ fizikai jelentése is. Látható, hogy a valós rész a hullám fázisának változásával, míg a képzetes rész a hullám amplitúdójának a csökkenésével kapcsolatos. Legyen r és r1 két tetszőleges pont. Ezek mindegyike rajta van egy, az s vektorra merőleges síkon. Ha d a két sík távolságát jelöli, akkor akkor alakban írható fel, ahol u az s-re merőleges vektor (l tényező konkrét értékének itt nincs jelentősége). Ezt a felbontást a 7.10. egyenletbe beírva

  (7.12)

adódik, amiből látható, hogy a hullám terjedési irányába eső d távolságon a hullám a e-kκd mértékben csillapodik, és a két síkbeli fázisa knd értékkel különbözik. A 7.10. egyenletből közvetlenül látható, hogy a hullám fázisa a 7.11. egyenlettel adott sebességgel terjed. Azaz a monokromatikus hullám fázissebességét a komplex törésmutató valós része határozza meg. A 7.12. egyenletből kiolvasható, hogy a hullám amplitúdója

  (7.13)

távolságon e-ad részére csökken, ahol λ0 a vákuumbeli hullámhossz.

A 7.7. egyenletet négyzetre emelve és az   (7.6.) előállítást használva

egyenletrendszert kapjuk, és ezt megoldva

       és       (7.14)

összefüggések adódnak.

Gyengén vezető közeg esetén , vagyis a 7.6. egyenlet alapján, mikor , így 7.14. egyenletből

        és        (7.15)

közelítéseket kapjuk. Jó vezetők esetén , vagyis mikor

     és        (7.16)

közelítések használhatók.

Érdemes megjegyezni, hogy a komplex törésmutatót és komplex dielektromos állandót megadó 7.7. és 7.6. egyenletek az időfüggésre  vonatkoznak. Amennyiben helyette, a szakirodalomban ugyancsak gyakran szokásos, időfüggést használjuk, akkor a most bevezetett komplex mennyiségeknél a komplex konjugáltakat kell használni, azaz a komplex törésmutatót az , a komplex dielektromos állandót pedig az alakban adják meg.