Az érrendszer betegségei

Hypertonia (magas vérnyomás)

Egészséges állapot és működés: A vérnyomást a perctérfogat (szívfrekvencia és egy összehúzódásra kilökött vér mennyisége adja meg) és a perifériás érellenállás (érkeresztmetszet, és érfal rugalmasság ér hossza) határozza meg. A vérnyomás értéke két részből áll. Az első az összehúzódási (systole) a második pedig az elernyedési (diastole) nyomás értéke. A vérnyomás értéke a kor előrehaladásával nő, melyben szerepe lehet a káros környezeti hatásoknak (Gárdos - Mónus, 1982). A normál vérnyomás értékek:

• 5-6 éves korban 98/60,
• 9-12 éves korban 105/70,
• 13-15 éves korban 117/73,
• 16-18 éves korban 120/75 (Gárdos - Mónus, 1982).

Felnőtteknél a normál vérnyomásértéket 120-140/80-90-es intervallumban adják meg (1. Táblázat).

1. Táblázat: Vérnyomásértékek

Forrás: http://www.webdoki.hu/dokumentumok/PRho_hipertonia.html

A vérnyomást olyan tényezők befolyásolják, mint a napszak, a testhelyzet, a fizikai munka, a táplálkozás, a klíma, a pszichés állapot és a menstruáció (Gárdos - Mónus, 1982).

Tünetek:, A tarkótájékon vagy fejtetőn jelentkező reggeli fejfájás, szédülés, fülzúgás, vörös arcszín és az orrvérzés tünetei lehetnek a hipertóniának. Az erősebb pulzus, szapora szívverés, szívdobogásérzés és a fáradékonyság szintén utalhatnak magas vérnyomásra (Tulassay, 2007).

Betegség leírása: Két csoportosítás szerint lehet felosztani a betegséget.

Hatásmechanizmus szerint lehet perctérfogat hypertonia, ami természetesen jelentkezik terhelés hatására, a systolés nyomás emelkedésével és lehet rezisztencia hypertonia, ami természetellenesen jelentkezik a perifériás ellenállással szembeni fokozott szívmunka eredményeképpen (Gárdos - Mónus, 1982).

Kórok szerinti csoportosítás esetén beszélhetünk elsődleges (esszenciális) hypertoniáról, másodlagos (secunder) hypertoniáról és egyéb eredetű hypertoniákról. Az esszenciális magas vérnyomás hátterében konkrét kiváltó betegség nem áll, a magas vérnyomás genetikai és környezeti tényezők kölcsönhatásának eredményeképpen hosszú évek alatt alakul ki, mely kezelés nélkül folyamatosan romlik. A családi tényezők lehetnek: szülőknél előfordult hypertonia vagy szabályzó fehérjék, hormonok eltérései. Környezeti tényezők a fokozott só bevitel, az elhízás, a fokozott alkoholfogyasztás, az inaktivitás, valamint a stressz lehetnek. A secunder hypertonia hátterében valamely más betegség áll, melynek egyik tünete a magas vérnyomás. Ilyenek például a vese eredetű betegségek (veseállomány károsodása, veseartéria eredetű betegségek, renint termelő vese tumor), a hormonális eredetű betegségek (fokozott pajzsmirigyműködés, adrenalin termelő mellékvesevelő daganat, fokozott mellékpajzsmirigy működés, növekedési hormon túltermelődés, azaz akromegália). Fogamzásgátló gyógyszer mellékhatása is lehet a hypertonia. Egyéb eredetű magas vérnyomásokhoz tartozik a terhességi hypertonia, az aortaszűkület-, akut stressz-, agydaganat- és káros szerek (kábítószer) okozta hypertonia (Tulassay, 2007; Gárdos - Mónus, 1982).

Kezelés: Légzési és relaxációs gyakorlatokkal a vérnyomás csökkenthető. A mélylégzéssel járó gyakorlatok segítik a vénás visszaáramlást a szívbe, így csökkentik a környéki ellenállást. Hatásukra a vegetatív és a központi idegrendszer is áthangolódik. A relaxációs gyakorlatok célja a pszichés tónus csökkentése és a feszültségoldás. Támadáspontja az izomtónus. Tudatos elernyesztéssel csökkenthetjük a perifériás ellenállást és ezzel a vérnyomást is. Fontosak még a mozgásos gyakorlatok, melyek célja szintén az izomtónus csökkentése. Ilyenek lehetnek a felrázások, ejtések, lengetések. A gyakorlatokat kombinálhatjuk ritmikus légzéssel, mely hatására megtanulják mozgásaikat elegendő oxigénfelvétellel kísérni. A testmozgás segíti a kapillarizációt és az izomösszehúzódások pedig a vér továbbhaladását. Ajánlott feladatok a könnyed ritmikus izomfeszítések és ernyesztések, a könnyed ritmikus zenés mozgások, a természetes ciklikus mozgások alacsony, közepes terheléssel és a könnyed játékos feladatok. Fejleszteni kell a mozgások biztonságos, gazdaságos végrehajtásának képességét is, amit ügyességi és egyensúlygyakorlatok alkalmazásával tudunk megtenni. Az önkontroll kialakításával a gyerek képes lesz elkerülni a magas vérnyomást kiváltó, vagy fokozó helyzeteket. A gyógytestnevelés óra legyen vidám derűs nyugodt légkörű (Gárdos - Mónus, 1982). Az orvosi kezelés betegségtől függően alkalmazhat gyógyszereket is, de mindig egyénre szabott és a magas vérnyomást kiváltó okot célozza (Gárdos - Mónus, 1982).

Tiltott gyakorlatok: Kerülni kell a túlzott erőfeszítéssel, préseléssel járó gyakorlatokat, a hirtelen testhelyzet változtatásokat, a gyors mozgásindításokat, az idő előtti túlzott terhelést, a fordított testhelyzeteket, a félelmet keltő- vagy figyelmet túlságosan igénybevevő gyakorlatokat és a fokozott izgalmi állapottal járó játékokat (Gárdos - Mónus, 1982).