A gyógytestnevelés-órai úszás foglalkozás törvényi háttere, tárgyi és személyi feltételei
A gyógytestnevelés mai intézményes kereteit az 1993. LXXIX közoktatásról szóló törvény határozta meg. A gyógytestnevelés oktatását a pedagógiai szakszolgálatok tevékenységei körébe sorolta. A rendelet leírta a tanulók egészségi állapot szerinti szűrését.
Ezt legutóbb a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 142. paragrafusa tisztázta.
Rendelkezik, hogy a szakorvos, vagy iskolaorvos évente hányszor és mikor vizsgálja meg a tanulókat, majd tegyen javaslatot besorolásukra, melyből kiderül, ki járhat, ill. kinek kell normál testnevelésre, könnyített testnevelésre és gyógytestnevelésre, valamint kizárólag gyógytornára járnia. A szakszolgálati rendelet 28. Paragrafus (2) bekezdés leírja, hogy a tanulóknak heti 3 gyógytestnevelés órán kell részt venniük. Abban az esetben, ha a feltételek rendelkezésre állnak, a tanulók részére heti 1 úszásórát kell szervezni.
A gyógytestnevelés órán résztvevő tanulók létszáma az állapottól, a fejlesztési céltól és az iskolaorvos javaslatától függően 1-3, 4-8, vagy 9-16 fő lehet.
A fent említett EMMI rendelet úgy szabályoz, hogy a gyógytestnevelés megszervezése, megfelelő szakember biztosítása a pedagógiai szakszolgálat feladata, de a feladat ellátás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által kijelölt nevelési-oktatási intézményekben történik.
A gyógytestnevelés-úszás elnevezésről is szót kell ejteni. Korábban gyógyúszásként említette a szakirodalom a gyógytestnevelés úszás foglalkozásait hiszen a tevékenységból adódóan úszással és annak gyakorlataival gyógyít a szakember. Ráadásul a gyógyúszás elnevezés a gyógytestnevelőket sem zavarta soha. A helyzet azonban mára megváltozott, így az elnevezés is. Ugyan gyógyúszás, mint fogalmi meghatározás ma is létezik, de mást takar, mint korábban a gyógytestnevelésben. Az 5/2004. (XI. 19.) az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról szóló EüM rendelet szabályozta a 18 év és alattiak csoportos gyógyúszását, melyet orvosi felügyelettel és vény alapú elszámolással látnak el az erre szakmailag alkalmas gazdasági- és non-profit szervezetek.
A gyógytestnevelés-úszás és pl. a gyógytornászok által végeztetett úszás között korábban is volt és most is van különbség. A gyógytornász kezei közé a gyógytornára utalt gyermekek kerülhetnek, míg a gyógytestnevelő úszásóráján az oktatási-nevelési folyamatban résztvevő tanulók kerülnek bár a gyógytornára kiszűrt tanulók akár gyógytestnevelő által tartott csoportos gyógyúszásra is járhatnak. Ezt a kissé kacifántos helyzetet teszi érthetőbbé a következő felsorolás. A fent említett EüM rendelet a csoportos gyógyúszás foglalkozást vezető szakember végzettségét illetően az alábbiakat határozza meg.
Oktató lehet:
- testnevelési egyetemet végzett testnevelő tanár;
- pedagógiai főiskolát végzett testnevelő, gyógytestnevelési kiegészítő szakképesítéssel;
- konduktor kiegészítő úszóedzői képesítéssel, vagy egészségügyi főiskolát végzett gyógytornász kiegészítő úszóedzői képesítéssel;
- szomatopedagógus úszóedzői minősítéssel;
- tanítóképző főiskolát végzett testnevelés szakos tanító, úszóedzői vagy gyógytestnevelői kiegészítő szakképesítéssel;
- úszó-, vízilabda-, öttusa- vagy búvárúszói edzői képesítés, kiegészítő gyógytestnevelői szakképesítéssel;
- egészségügyi intézményben alkalmazott gyógytornász vagy úszóedző;
- gyógyúszás foglalkoztató;
- rehabilitációs úszóoktató.
A gyógyúszást vezető szakember iskolaorvossal, háziorvossal, sportorvossal, egyéb szakorvossal - aki a csoport munkáját felügyeli - együtt határozza meg az alkalmazható edzésmódszereket és a terhelési mértékeket. Itt megjegyzendő alapvető különbségként a gyógytestnevelés-úszás és a csoportos gyógyúszás között, hogy a gyógytestnevelésre utalt gyerekek esetében a tanár bátrabban nyúl a módszerek által érinthető, különböző intenzitási zónákhoz!
A csoportos gyógyúszást betegségcsoportok szerinti bontásban kell megszervezni. A csoportok létszáma 4-15 fő lehet. Az egyes csoportokban foglalkoztatott gyermekek száma függ a betegségük típusától, jellegétől, az életkoruktól és az úszástudásuk szintjétől.
A gyógyúszás indikációs körét képező betegségcsoportok:
- Szív- és keringési eredetű megbetegedések
- Chronicus obstruktiv légzészavarok
- Gerinc- és mellkasdeformitások
- Ízületi megbetegedések
- Obesitas és szövődményei
- Központi és perifériás idegrendszeri károsodások
- Veleszületett és szerzett végtaghiányos állapotok
A gyógyúszás általános ellenjavallatai
1. A csoportos gyógyúszást kizáró állapotok és betegségek:
- tartósan fennálló cardiorespiratoricus insufficientia;
- az értelmi fogyatékosság olyan foka, amely az összetett mozgáskivitelezést gátolja;
- a beteg kooperációs képessége olyan súlyos mértékben korlátozott, hogy közösségben nem foglalkoztatható;
- epilepsia esetén gyakori nappali rohamok, ha az egyéni felügyelet nem biztosítható.
2. A gyógyúszást átmenetileg kizáró állapotok:
- akut megbetegedések, lázas állapotok;
- fertőző megbetegedések, gennyes vagy kiterjedt hámhiánnyal járó bőrelváltozások.
Kezdő, gyógyúszásra járó tanulók oktatásához és gyakoroltatásához a medence
- nagysága illeszkedjen a csoport létszámához;
- mélysége - az oktatómedencének megfelelő - 70-120 cm;
- vízhőfoka 33-35 Celsius-fok közötti, de
Középhaladó és haladó gyógyúszó gyermekek oktatásához és gyakorlásához a medence
- legalább 15 m hosszú;
- mélysége 100-150 cm;
- vízhőfoka 27-29 Celsius-fok közötti.
A gyógyúszás foglalkozás teljes ideje alatt a foglalkozást vezető szakembernek a medencetérben kell tartózkodnia!
A gyógytestnevelés-órai úszás igénybevételének indikációi:
Ugyanúgy, mint a gyógytestnevelés esetében. Azok az egészséget befolyásoló enyhébb típusú elváltozások, melyek a gyermeket az óvoda és iskola látogatásában nem akadályozzák, így a teljes felmentést nem indokolják. Viszont szükségessé teszik a rendszeres prevenciót, korrekciót, különböző edzéstípusok adta speciális ráhatást.
Főbb betegségtípusok:
- Mozgásszervi elváltozások, tartási rendellenességek, deformitások;
- Belgyógyászati betegségek, mint obesitas, asthma, enyhébb lefolyású kardiológiai betegségek;
- Neurológiai zavarok, spina bifida, vegetatív dystonia, mozgáskoordinációs zavarok;
- Szemészeti elváltozások
A gyógytestnevelés, így a gyógytestnevelés-órai úszás foglalkozások tartásához a 15/2013. (II.26.) számú EMMI rendelet kimondja, hogy gyógytestnevelő tanári állás betöltése kizárólag gyógytestnevelő egyetemi végzettséggel lehetséges, így azok az óvodapedagógusok, illetve tanítók, akik gyógytestnevelés szakirányú továbbképzésben szereztek diplomát, a gyógytestnevelés gyakorlatában nem alkalmazhatóak.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. Évi CXC. törvény 4. és 18. paragrafusa kimondja, hogy a gyógytestnevelés oktatási-nevelési alapfeladat.
A gyógytestnevelő tanár alkalmasságát tekintve a szakembernek rendelkeznie kell a testnevelő tanári kompetenciákon túl olyan szakmaspecifikus ismeretekkel, melyek segítségével képes eredményesen tevékenykedni az esetleges mozgásszervi, belgyógyászati, neurológiai, egyéb pszichoszomatikus betegségekkel és a speciális nevelési igénnyel bíró, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek testi és pszichés rehabilitációjában és prevenciójában.
Az úszás területén szakmai felkészültségen a vízhezszoktatás és az egyes úszásnemek, technikák oktatásához szükséges gyakorlatanyag ismeretét értjük.
Az oktató rendelkezzen olyan innovatív, kreatív képességgel mely lehetővé teszi számára az alkalmazható vízi gyakorlatok színes, a gyermekek számára élményteli variálását. Alkalmazzon játékokat, melyeket a tornatermi órákból adaptál illetve találjon ki új játékokat, melyek kellő hatással bírnak és könnyed hangulatot teremtenek. Szerettesse meg a vizes közeget és az úszást a gyerekekkel. Irányítsa el figyelmüket a meglévő problémáikról, betegségeikről meggátolva így a betegségtudat kialakulását. A foglalkozások okozzanak örömet és felfrissülést!
Az oktató legyen jó megjelenésű, határozott. Hanghordozása, beszédkéssége illeszkedjen az uszodai környezet sajátosságaihoz és a gyerekek életkorához. Fontos, hogy alaposan ismerje a csoportjaiba tartozó gyerekek személyiségét, betegségeik jellegét.
A gyógytestnevelő gyakran évekig tanítja a rábízott gyermeket ezért a hosszútávú eredményes munkához olyan partnerséget mutató tanár-tanuló együttműködésnek kell kialakulnia, mely eredményesen a gyógyuláshoz vezet. Ez pedig csak a kölcsönös elfogadáson, tiszteleten és szereteten alapulhat.
A gyógytestnevelés-órai úszás tárgyi feltételei:
- Az óra időpontja állandó nehézsége az úszásfoglalkozásoknak. Sok gyermek esetében az úszásórák vízfelület hiánya miatt csak késő délután kezdődnek. Optimális időpont a 13-18 óra közötti időszak lenne.
- Az uszoda esetében az oktatási célra használt tanuszodák lennének a legmegfelelőbbek.
- Az uszoda rendelkezzen megfelelő számú öltözővel, különböző hőmérsékletű medencékkel és előírás szerinti higiéniás állapottal.
- A medencében legyen az óra színvonalát biztosítandó kellő mennyiségű pálya, hely a differenciált oktatáshoz.
- Tanuszoda hiányában a nyilvános fürdővel, vagy uszodával kötött szerződés biztosítsa a pálya és helyigényt, az intézménybe való gördülékeny bejutást, az átöltözés zavartalanságát, az alkalmazott uszodai eszközök, sportszerek tárolását.