A gyógytestnevelés fogalma, célja feladatai
A gyógytestnevelés helyét, szerepét keresve a tudományok rendszerében, egy találó idézettel találkozhatunk, amely így szól:
"A gyógytestnevelés az a tudományág, amely a testnevelés eszközeinek és módszereinek felhasználásával betegségek megelőzésére és gyógyítására alkalmas" (Dr. Nemessúri Mihály)
A gyógytestnevelés határtudomány, amely az orvostudomány és a testnevelés érintkezési területén alakult ki, sajátos tudományterület a szaktudományon belül. Tágabb értelemben a testkultúra, a testnevelés-tudomány része. Szűkebb értelemben önálló tantárgy, amelyben betegségtípusok szerinti és testi képességeikben visszamaradott tanulók, tantervbe foglalt differenciált képességfejlesztése folyik, mindazok részvételével, akiket a szakorvos javaslatára az iskolai gyermekgyógyász gyógytestnevelésre utal.
A gyógytestnevelés célja a mozgásszervi (aszténiások, mellkasi, gerinc és láb) deformitásokkal és belgyógyászati (neurotikus szívbántalmak, szívbetegek, ifjúkori hipertónia, endokrin zavarok és egyéb) panaszokkal küszködő, a testi képességekben visszamaradó, azaz a gyógytestnevelésre utalt tanulók panaszainak csökkentése, ill. megszüntetése a testnevelés eszközeivel annak érdekében, hogy örömteli felnőtt életet éljenek és a munkaerőpiacon versenyképesek legyenek. A szakszolgálatok közé sorolt gyógytestnevelésről történő gondoskodás az illetékes önkormányzat feladata.
Feladatai:
- az iskolaorvos, ill. szakorvos által kiszűrt, mozgásszervi - és belgyógyászati betegségben szenvedő gyerekek állapotának aktív testgyakorlatokkal történő javítása,
- testi képességek fejlesztése (erő, állóképesség, gyorsaság)
- mozgáskoordináció fejlesztése,
- mozgásműveltség fejlesztése, kiszélesítése,
- sportolási igény felkeltése és kielégítése, hogy felnőttként is életmódja szerves rész legyen az aktív testmozgás