A tüdő betegségei
Asthma bronchiale:
Egészséges állapot és működés: A légző izmok megfeszülése következtében a bordák elemelkednek, a tüdő kitágul, vákuum keletkezik. A csökkent légnyomás hatására levegő áramlik a tüdő lebenyeibe, azon belül a hörgőkbe, hörgőcskékbe. A hörgőcskékben történik meg a gázcsere, az oxigén rákapcsolódik a hemoglobinra és a vérből a széndioxid felszabadul. A légző izmok elernyedésének hatására a bordák visszasüllyednek és a széndioxid szabadon távozik a hörgőcskékből, hörgőkből és a tüdőből (2. Kép).
2. kép: A tüdő.
Forrás: http://wsdiak.wikifoundry.com/page/L%C3%A9gz%C5%91szervrendszer
Tünetek: Először szárazköhögés, légúti szűkület, kilégzési nehezítettség, légzés közbeni sípoló hang vagy éjszakai órákban jelentkező zihálás, légszomj figyelhető meg, mely terápiára spontán oldódik. Az előrehaladt betegségnek igen egyértelmű, allergiás jellegű tünetei vannak. A roham fizikai megterhelésre, irritáló gőzök, gázok belégzésekor, hideg levegőre, stressz hatására jelentkezhet. Roham közben az erőltetett kilégzéslégzés során jellegzetes sípoló hangot hallhatunk (Tulassay, 2007; Gárdos - Mónus, 1982).
Betegség leírása: Oka a szervezet túlérzékenysége valamely táplálékokkal, belélegzett anyaggal vagy pszichés hatásokkal szemben. Az allergén első alkalommal történő belégzése nem jár még rohammal, de az immunsejtek ellenanyagot termelnek az „idegen” anyaggal szemben. Ezek az ellenanyagok megmaradnak a szervezetben. A második találkozásnál az allergén anyag és az ellenanyag reakcióba lépése váltja ki azt az immunválaszt, ami hatására hisztamin szabadul fel, mely a hörgőgörcsöt okozza. A hörgőgörcs mellett nyálkahártya duzzanat és nyákszekréció is fellép, ami tovább nehezíti a légzést (Tulassay, 2007; Gárdos - Mónus, 1982).
Kezelés: A cél a beteg helyzetének könnyítése és a fulladásos rohamok elkerülése, megelőzése. Az általános kondicionálás és a helyes légzés kialakítása egyaránt fontos. A szervezet erősítésének és a jó légzéstechnikának kombinálásával megelőzhetőek vagy akár leküzdhetőek az asztmás rohamok. A testmozgás hatására adrenalin termelődik, ami akadályozza a görcsök kialakulását. A megfelelően alkalmazott gimnasztikai gyakorlatok az idegrendszert is kedvezően befolyásolják, képesek lehetnek ellensúlyozni a túlérzékenységet. A légző-gimnasztikai gyakorlatok alkalmazásával megelőzhetőek a hörgőtágulatok. Fontos a helyes testtartás kialakítása, mert ezzel növelhető a légzőfelület és csökkenthetőek a rohamok. A légző gyakorlatokat orron át történő belégzéssel és szájon át történő kilégzéssel végeztessük, mert ilyenkor a belégzés szűkebb nyíláson át történik, ami lassítja a belégzést így fejlesztve a mellkas tágulását és a légző izmokat. A fél orrnyílásos légzés és a köhögés segíthetik a légutakban felgyülemlett váladék ürítését. A légzéstechnika fejlesztő gyakorlatokat először hanyattfekvésben kell végeztetni úgy, hogy mindig a kilégzéssel kezdjük, amit légzésszünet követ majd végül a belégzéssel zárjuk a kört. Fontos a teljes légzés kialakítása (rekesz-, alsó bordai-, kulcscsonti légzés), mert így az egész mellkas tágulása végbemegy és a teljes tüdő át tud szellőzni. A rekeszizom mozgását először légcsere nélkül gyakoroltassuk a has kinyomásával. Amikor ezt meg tudják csinálni erőlködés nélkül, társíthatjuk belégzéssel, majd a fokozatosság elvének megfelelően különböző testhelyzetekkel. A hangképző gyakorlatok szintén előnyösek a rekeszizom fejlesztésében. A réshangok („s”; „f”) lassítják a kilégzést, míg a zárhangok („p”; „b”) lökésszerű kilégzést eredményeznek. Ajánlott feladat az asztmásoknak a hangos éneklés is. Kezelésüket úszással lehet a legjobban kiegészíteni, ahol a víz felett allergénmentes környezetet biztosított és a légzéstechnika tökéletesen tud fejlődni. Sajnos ezek a gyerekek folyamatosan félnek, rettegnek a rohamoktól. Ennek a pszichés stressznek az oldására megfelelőek a relaxációs eljárások, melyek hatására kevésbé lesz számukra fenyegető a roham és megnő a bizalmuk abban, hogy képesek legyőzni azt. Mozgatásuk, terhelésük során mindig győződjünk meg arról, hogy az asztmagyógyszer, inhaláló kéznél legyen a roham oldására. Ha nincs kéznél a roham idején, akkor fontos, hogy nyugodtak maradjanak, és izmaik segítségével erőltessék a kilégzést, próbáljanak meg hangosan kiáltani, énekelni (Gárdos - Mónus, 1982).
Tiltott gyakorlatok: Kerülni kell az olyan a terheléses szituációkat, ahol a környezetben jelen vannak az asztmás rohamot kiváltó tényezők. Az asztmások gyógytestnevelését tilos poros, hideg teremben végezni, óvni kell őket a meghűléstől és a stresszhelyzetektől (Gárdos - Mónus, 1982).