A gyakorlatok alkalmazásának szempontjai

A következő oldalakon szereplő gyakorlatanyag gyűjtemény csak példaként szolgál, hisz nagyon sokféle szabad, ill. szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatot használnak a gyakorló gyógytestnevelő és testnevelő tanárok. A könyvpiacon is sokféle rendszerezésben, pl. korosztályokra lebontott, elváltozások, ill. betegség típusokra, vagy különböző kéziszerek alapján csoportosított gyakorlathalmaz található, ezért nem az volt cél, hogy leírjuk a „tuti” biztos gyakorlatokat. Valami újításra azonban szükség volt, hogy plusz értéket közvetítsen ez az anyag. Emiatt, a gyakorlatok javító, korrigáló hatásán túl, azok ismertetéséhez kívánunk segítséget adni, ahhoz hogy a szaknyelvi módszert minél egységesebben és jól használják a továbbképzésen résztvevő kollégák a gyerekek, ill. a tanulók könnyített és gyógytestnevelés foglalkozásain. A koncepciónk tehát az, hogy szerepeljenek utasítással és vezényszavas gyakorlatvezetési módszerrel ismertetett gyakorlatok egyaránt. Kisgyerekeknél elsősorban az utasítást, míg felső tagozatos tanulóknál – gyakrabban- vezényszóval történik a gyakorlatok ismertetése.

A gyakorlatok csoportosítása testrészek és izomcsoportok szerint történik. Szerepelnek benne – elsősorban – szer nélküli és egyszerű, (minden óvodában, iskolában megtalálható) kézi szerrel végezhető gyakorlatok is. A legtöbb gyakorlat variálható kézi szerekkel, elvégezhető tornaszeren (pl. padon, bordásfalon), a kollégák kreativitásán múlik ki mit hoz ki belőle. 

A gyakorlatok bemutatását alsó és felső tagozatos tanulók végzik. Nem tanulták be és nem gyakorolták külön a gyakorlatokat. (kollégák gyerekei, Meszlényi Martin 1. osztályos és Béres Blanka 6. osztályos tanuló)