A csípő
A csípő: (20. Kép; 21. Kép)
20. kép: A csípő csontjai.
Forrás: http://www.hotashtanga.com/2013/07/a-csipoizulet.html
21. kép: A csípő izmai.
Forrás: R. Putz and R. Pabst: Sobota Atlas of Human Anatomy (Online Version 1.5, 12th English Edition, Translated by Anna N. Taylor)
A csípő helyes tartásának kialakulása: A magzati korban a csípőízület alakulásának jegyei már a 6. héten észlelhetőek és a 10. hétre a csípőt alkotó elemek láthatóvá válnak. Ez után főleg nagyságbeli és formai változások mennek végbe. A medence csontosodása 3 ponton kezdődik, a csípő-, ülő- és szeméremcsont csontmagjából. A három csontrészt gyors növekedésük közben csak porclemezek különítik el egymástól, ami a növekedés végére csontosodik. A combcsont csontosodása a csonttesten (diaphysis) kezdődik mindkét irányba haladva a 2. magzati hónapban. A csípőízület vápája a fej több mint felét fedi és a vápa terhelést viselő felszíne félhold alakú. A csípőízületet erős ízületi tok és szalagrendszer tartja (Barta, 1983). A combnyak-szár szöglet kialakulásának mértékében nagy szerepet játszanak az ízület környéki izmok.
Vizsgálata: A csípő akkor van alaphelyzetben, ha a test egyenes. Nyújtott helyzetből az előre hajlítás 120°-os, a hátra nyújtás pedig 20°-os. A csípőízület oldal irányú és forgatásos mozgásinak vizsgálatai nyújtott- és derékszögben hajlított helyzetben is elvégezhetőek (22. Kép). Nyújtott helyzetben a 45°-os távolítás (abductio), 30°-os közelítés (adductio) és 45-45°-os ki- és befogatás (rotatio) végezhető. Derékszögben hajlított csípővel a távolítás 45°-os (kisgyerekeknél 80-90°is lehet) és 45-45°-os ki- és beforgatás lehetséges (Barta, 1983).
22. kép: A csípőízület flexiós és hiperextenziós valamint abdukviós és addukciós mozgásai.