A gyógytestnevelés óra sajátosságai
Csoportos óra: Lehetőleg azonos vagy hasonló mozgásállapotú, azonos intellektusú tanulókból kell szervezni, figyelembe véve az életkort és a nemek elkülönítését, különösen felső tagozaton és a szakiskolában; ha a személyi feltétele biztosított.
Egyéni gyakorlatok: jelentősége abból adódik, hogy bármennyire is hasonlóak az elváltozások, egyéni különbségeket találunk az elváltozás jellegében, súlyosságában, a tanulók teherbíró képességében, az önkontrolljában stb.., ezért indokolt az egyénre szabott speciális gyakorlatok összeállítása, tervezése.
Az összeállítás szempontjai:
- gyógytestnevelés óra fő részében végeztessük az egyéni gyakorlatokat;
- 10-12 percben, 5-6 egyéni gyakorlatot végeztessünk;
- figyeljünk a gyakorlatok pontos végrehajtására;
- ügyeljünk arra, hogy a gyakorlatok célszerűen egymásra épüljenek;
- mindig vegyük figyelembe a tervezésnél a tanulók aktuális egészségi állapotát;
- a gyakorlatok feleljenek meg a fokozatosság elvének.
Házi feladat gyakorlatok jelentősége abból adódik, hogy a heti 2-3 gyógytestnevelés óra nem hoz kielégítő változást a károsodott szervezetben, ezért rendszeres, naponta végzett gyakorlásra van szükség.
A házi feladat gyakorlatok kijelölésénél figyelembe kell venni, hogy:
- időtartama ne legyen több 15-20 percnél (kevesebbnek nincs értelme, több időt nem áldoz rá a gyerek);
- a gyakorlatokat lehetőleg szabad levegőn vagy nyitott ablaknál végezzék;
- a mozgást a szervezet bemelegítésével kezdjék,(légző gyakorlatok, keringés fokozó gyakorlatok) ezt kövessék a speciális gyakorlatok, és fontos a szervezet lecsillapítása is, (nyújtó hatású és légző gyakorlatok);
- otthon is elvégezhetőek legyenek a gyakorlatok, (ne igényeljenek szereket, nagy helyet);
- önállóan is hibátlanul tudják végrehajtania gyerekek.
A gyógytestnevelés óra típusai:
- edzésjellegű;
- általános kondicionáló és képességfejlesztő;
- sportág specifikus;
- játék jellegű.
A fent felsorolt óratípusok természetesen „vegyesen” is alkalmazhatók.