A szívbeteg tanulók úszás foglalkozása. Vegetatív disztónia, hypertonia betegség és az úszás

Az úszás jótékony hatása a szív és keringési rendszer betegségeinek kezelésében jelentős. Legfontosabb alap-állóképesség fejlesztő hatása, melyet alacsony iramú, könnyed hosszú úszásokkal, feladatokkal érhetünk el. Az óra folyamán lehetőleg kerülendőek a préseléssel járó fokozott erőfeszítést igénylő gyakorlatok. Nem ajánlottak a fordított testhelyzetek és rendszeres mélyre merülések és légzésvisszatartások sem.

A feladatok végrehajtása ne okozzon oxigénadósságot. Fontos, hogy a gyakorlás és energiaszolgáltatás aerob körülmények között menjen végbe. Csak megfelelő úszás előképzettség elsajátítása után, a fokozatosság elvének nagyon alapos betartása mellett növelhetők a tanulók számára előírt penzumok. Lehetőleg a terjedelem növelésével terheljük a gyerekeket és ne az intenzitás fokozásával. A feladatok között aktív pihenésként játékokat, játékos feladat végrehajtásokat alkalmazzunk!

Az úszás órák fontos célja az alacsony intenzitás mellett végrehajtható technikajavítás. Az oktató törekedjen a tanulók helyes légzésének kialakítására, így megkönnyítve munkáját a technikai fejlesztés terén. Fontos, hogy a gyerekek megértsék mi is történik testükkel a vízben. Törekedjenek az egyensúlyi állapot kialakítására mind az úszásnemeket meghatározó helyes testhelyzetet illetően, mind saját testük és a víz, mint közeget illetően is. Ki kell alakítani bennük a víz adta könnyed érzést. Csak így van mód az úszás megszerettetésére. Kellemes hangulatú élményszerű órákkal az oktató elérheti és kialakíthatja a tanulók vizes közeghez való vonzalmát, mely akár egész életükön végig kíséri őket lehetőséget biztosítva egy tartalmas aktív élethez.

A gyógytestnevelésben résztvevő hypertóniás gyermekek panaszai idegrendszeri okára vezethetők vissza, illetve életkori sajátosságként is megjelenhetnek. Az alkalmazott úszás órák elsődleges célja ezen tanulók idegrendszeri oldása, nyugtatása. Ehhez biztosít a megszokottól eltérő nyugodtabb légkört az uszoda világa. A vízben végzett gyakorlatok okozta keringésfokozás által tágulnak az erek és csökken a perifériás ellenállás, így csökken a szív terhelése. Ez a hatás kiválóan alkalmassá teszi az úszást a gyermekkori hypertónia kezelésére. Fontos, hogy úszás közben a gyerekek törekedjenek az egyenletes sebességgel való haladásra. Helyesen kialakított légzéstechnikával ez könnyen kivitelezhető feladat.

Az úszómozgás mellett kiváló hatású a vízi gimnasztika, mely a víz könnyed ellenállását kihasználva fejti ki hatását a gyermek teljes szervezetére. Az ilyen jellegű gyakorlatok megtörik az úszás monotóniáját, változatos óramenetet biztosítanak megkönnyítve a tanár és a gyermekek munkáját. A feladatok végezhetők egyénileg (29. Kép) és párosan is (30. Kép). Ez további hangulatteremtő hatással akár mosolygóssá is varázsolhatja az óra légkörét.

29. kép	30. kép

Vegetatív dystonia esetén szintén fontos információ, hogy a gyógytestnevelés csoportban úszásra járó gyerekek nem szervi eredetű betegséggel rendelkeznek, de betegnek érzik magukat. Jellemzően a fizikai terheléseket rosszul bírják, fáradékonyak így nagyon nehéz őket bármilyen aktivitással járó tevékenységre rávenni. Az úszás ezért kiemelten fontos a terápiájukban. Az uszodai környezet adta változatosság kellő tanári odafigyeléssel együtt kimozdíthatja őket állapotukból és lassú fokozatos ráhatással, úszás gyakorlatokkal segíthetünk általános kondicionális állapotukon.  Ez nemcsak az izmok és a keringés fejlesztését jelenti hanem pszichés felkészítést is, mely hozzájárulhat a tanulók lelki állapotának javulásához, segít a szorongásaik oldásában.

A végeztetett gyakorlatok közül nagy hangsúlyt kell fektetni a lazító, nyújtó, relaxáló gyakorlatokra.  A tanulóknak el kell sajátítaniuk az ellazulás, lazítás képességét! Feszültek szorongóak, így izomzatuk is jellemzően feszes, görcsös, mozgásuk kötött.

Azonban találkozhatunk olyan gyermekek is akiknél a helyzet teljesen ellentétes képet mutat. Az ő esetükben túlzottan laza, labilis, gyenge petyhüdt izomzatot tapasztalhatunk. Náluk a lazítás, relaxálás mellett az izmok tónizálására is figyelni kell ritmusos feszítést-lazítást igénylő gyakorlatokkal.

Az úszás sajátossága, hogy az úszásnemek technikai végrehajtása megköveteli a feszítés-lazítás képességét. A gazdaságos úszás lehetővé teszi ennek kialakítását anélkül, hogy túlzott fáradtság lépne fel a tanulóknál. Ilyen gyakorlat pl. mikor a gyerekeknek a lehető leglassabban kell úszniuk úgy, hogy még éppen ne süllyedjenek. Szintén segíti a feszültségoldást a víz lágy, hullámzó mozgása. Játékos formában hullámverésekkel és lebegésekkel a tanulók átérezhetik a víz adta könnyed állapotot ez nagymértékben segíti szorongásaik oldását.

Alkalmazott feladatok között szerepeljen sok játék, melyek a kezdeti időszakban mellőzzék a versenyhelyzetek kialakulását. Óvni kell ezeket a gyerekeket az esetleges kudarcélményektől. Csak lassú fejlődéssel érhető el tartós eredmény, így sokszor a gyógytestnevelési folyamat években is mérhető hosszú időszakot jelent esetükben.