A gyógytestnevelés tanóra szabályai
A gyógytestnevelés órai részvétel a II/A és a II/B kategóriába sorolt tanulók számára egyaránt kötelező!
„Amennyiben a tanuló szakorvosi javaslat alapján a testnevelés órán is részt vehet ( II.A kategória), akkor számára is biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelés- és a testnevelés órákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt órát ” Gyógytestnevelés óra féléves és év végi osztályzatát a gyógytestnevelő tanár állapítja meg. A testnevelés jegyét a testnevelő tanár adja. Ezek külön tantárgyként szerepelnek az ellenőrzőjében.
A gyógytestnevelés az iskolás gyermekek bizonyítványába testnevelési érdemjegy formájában bekerülő iskolai testnevelés tantárgy, amely révén a testi képességek szervezett, tudatos, kollektív és egyéni formában történő fejlesztése nevelési feladatokba ágyazottan történik. A gyógytestnevelés foglalkozás heti három alkalommal kötelező, (ebből lehetőség szerint egy alkalom, úszás lehet.)
A gyógytestnevelés órák:
- heti időkerete: óvodában 2 x 45 perc, iskolában minimum 3 x 45 perc.
- két fő része: a tornatermi órák és az úszás.
Az úszásórai részvétel kötelező, csak orvosi javaslatára váltható ki tornatermi foglalkozással.
A foglalkozások ingyenesek, az uszoda használata térítésmentes.
A gyógytestnevelés kivált két mindennapos testnevelési foglalkozást. Az a gyermek, aki speciális gyógyúszáson vesz részt, vagy intézeti gyógytornán, az ő részükre, azok az óraszámok leszámíthatók a kötelező óraszámból.
Hiányzások: A több napos hiányzásról szóló orvosi igazolás fénymásolatát egy héten belül kell leadni. Az iskolai elfoglaltságok miatti mulasztást az osztályfőnök, vagy a szaktanár a tájékoztató füzeten keresztül igazolhatja. Félévente 3 alkalommal igazolhat hiányzást a szülő. A gyógytestnevelésről való hiányzás beleszámít az éves hiányzásba.
Az igazolatlan mulasztásokról a gyógytestnevelő havonta értesíti az iskolát. A 30%-os hiányzási szabály a gyógytestnevelés órákra is érvényes.
Elégtelen jelenlét pótvizsgát is vonhat maga után.
A tanuló kötelessége az órákon pontosan, ékszerek nélkül, sportruházatba átöltözve megjelenni, a tájékoztató füzetet az órákra elhozni, társai és a saját épségére vigyázni.
Osztályozás, értékelés: Az értékelés alapja a rendszeres, folyamatos és aktív munka. A tanult gyakorlatokból bemutatások, felmérések. Az osztályzatokat minden hónapban alá kell íratni a szülővel és az osztályfőnökkel.
A kapcsolattartás gyógytestnevelési tájékoztató füzeten keresztül történik, ahová a szülő és a gyógytestnevelő tanár beírhatja az észrevételeit. A gyerekek évente egyszer központilag részt vesznek ortopédia felülvizsgálaton, ez többnyire a tanév májusi hónapjára esik. Az a gyermek, akit az orvos gyógytestnevelésre javasol, számára a foglalkozásokon való részvétel kötelező tanórai jelleggel bír.
A gyógytestnevelésre beosztott gyermekek iskolába járásuk teljes ideje alatt a gyógytestnevelő tanár nyilvántartása melletti, folyamatos, egészségügyi és pedagógiai kontroll alatt állnak.
A gyógytestnevelő tanár célja: hogy az elváltozás pozitív irányú befolyásolása, és a betegségtudat minimalizálása mellett mindent megtanítson a gyermekeknek a korosztályos (óvoda) és az iskolai testnevelési tanterv anyagából, amit képességeik és elváltozásaik engednek. Megismertesse őket olyan sportágakkal, sportformákkal, amelyeket élvezettel űzhetnek a diagnózisuk, alkatuk, életkoruk, nemük, előképzettségük alapján.
A rövidtávú célok mellett a távlati cél, hogy az intézményesített testedzés (iskolai testnevelés és gyógytestnevelés) befejezéséig épüljön ki a tanulókban az önkarbantartására való képesség, szeressenek sportolni, és legyenek olyan sportági mozgásformák (pl.. úszás, labdajátékok, tollaslabda, stb.) is a tarsolyukban, amelyek a különböző évszakokban a szabadban, teremben, egyénileg vagy csapatban űzhetnek.
A megfelelő testedzés, gyógytestnevelés növeli a hosszabb és magasabb minőségű élet esélyét, és javítja a pszichofizikai kondíciót idősebb korban is.
A testnevelés és a gyógytestnevelés a testkultúra művelésének legismertebb intézményes formái.
A NAT így fogalmaz: „A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén a tanulók könnyebben elviselik a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket, illetve stabilan képesek követni a szabályokat, elfogadni a normákat és mintákat, a megmérettetést és az értékelést.”