Skip navigation

2.3.3. Üzletvezetés, képviselet

A Ptk. kizárja annak a lehetőségét, hogy a társaság vezető tisztségviselője a kültag legyen (diszpozitív szabály). A társaság jellegéből következően kívülálló személy ezt a tisztséget nem töltheti be, így vezető tisztségviselő csak a társaság beltag lehet.

A kültag alapvetően sem az üzletvezetésre, sem a társaság képviseletére nem jogosult. Ebből nagyon sokan azt a téves következtetést vonják le, hogy a kültag szerepe mindössze annyi, hogy vagyoni betétjével járuljon hozzá a társaság alapításához, majd ezt követően mintegy „csendestársként” vegyen részt (ne vegyen részt) a társaság működésében. Téves ez az elképzelés, ugyanis a kültagnak társasági szerződésben rögzített mértékű szavazati joga van. A kültag a legfőbb szerv ülésein részt vehet, ahol a szavazati jogát gyakorolhatja, észrevételeket, indítványokat tehet, így beleszólása van a társaság ügyeibe.

Abban az esetben, ha a társaságnak nem maradt üzletvezetésre és képviseletre jogosult beltagja, akkor a törvényes működés megteremtéséig (legfeljebb 6 hónapig) a társaság képviseletére a kültag is jogosult feltéve, hogy a vezető tisztségviselőkre vonatkozó törvényi előírásoknak mindenben megfelel. Ez utóbbi esetben a kültag képviselete törvényi rendelkezésen alapul. Amennyiben nincs olyan kültag, aki személyében a Ptk. rendelkezéseinek megfelel, akkor a bíróság a társaság élére felügyelőbiztost rendel ki.