1.2. A jogszabályi hierarchia

Az egyes jogszabályok az ún. jogszabályi hierarchiában meghatározott sorrendet foglalnak el, mely sorrend befolyásolja az egyes jogviszonyokra alkalmazandó jogszabályok egymáshoz való viszonyát is. A hierarchia lényege szerint a hierarchiában „alacsonyabb szinten” álló jogszabály nem lehet ellentétes a hierarchiában „magasabb szinten” álló jogszabállyal, illetve az alacsonyabb szinten álló jogszabály a magasabb szinten álló jogszabállyal összhangban szabályozza az egyes viszonyokat, jogviszonyokat. Az azonos szinten lévő jogszabályok kapcsán, ha ugyanazon viszonyt szabályozó jogszabályi rendelkezések ütköznek egymással, akkor vizsgálni szükséges azok egymáshoz való viszonyát: ha az ütköző jogszabályok egyike speciális a másikhoz képest, akkor mindig a speciális jogszabályi rendelkezések alkalmazandóak, nem az általános rendelkezések.

A jogszabályi hierarchia a következőképpen jelenik meg:

1.
Magyarország Alaptörvénye és annak egyes módosításai az egész jogrendszernek a forrása, az Alaptörvény áll a jogforrási hierarchia élén.

2.
„Második szinten” helyezkednek el az egyes, a jogterület szempontjából meghatározó törvények. A magánjogi jogviszonyok, a polgári jog szempontjából a legfontosabb törvényi szintű forrás a Polgári Törvénykönyv. A Polgári Törvénykönyv a magánjog „kútfője”. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Továbbiakban: Ptk.) kódex jellegű jogszabály, vagyis átfogóan, gyűjteményes módon tartalmazza és rendezi a magánjogi jogviszonyokra irányadó szabályokat.

Történetiségében az első, parlament által elfogadott egységes magyar magánjogi kódex az 1959. évi IV. törvény volt, mely 1960. május 1. napjával lépett hatályba. Keletkezésének időszaka meghatározó volt a törvény tartalmát érintően is, alapvetően a szocialista életviszonyok polgári jogi szabályozására törekedett, eltekintett az akkor burzsuá jog termékének tartott jogintézmények – mint például az alapítvány, avagy a nem vagyoni kártérítés – szerepeltetésétől. A kormány 1998-ban határozott a Polgári Törvénykönyv rekodifikációjáról, mely folyamat a 2013. évi V. törvény 2014. március 15. napjával történt hatálybalépésével zárult le.

A törvény kezdeményezésének joga a köztársasági elnököt, a Kormányt, az országgyűlési bizottságot vagy országgyűlési képviselőt illeti meg.

Ugyanezen a fokán állnak az egyéb, az adott jogviszonyra vonatkozó törvények. A magánjogi jogviszonyokat lehetetlenség egyetlen törvénykönyvbe, egyetlen törvénybe sűríteni, a magánjogi kódex mellett az egyes speciális jogterületeket további törvények szabályozzák. E körbe tartozik például a sportról szóló 2004. évi I. törvény (A továbbiakban: Stv.).

3.
A Kormányrendeletek számos esetben az egyes jogszabályi rendelkezések végrehajtási szabályait tartalmazzák. Ilyen például a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló 157/2004. (V. 18.) Korm. rendelet, a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet.

4.
A miniszteri rendeletek, melyek tipikusan a magasabb szintű normák végrehajtási szabályai. Lásd például: az állami sport célú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló 27/2013. (III. 29.) EMMI rendelet, az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló 4/2011. (II. 28.) NEFMI rendelet.

5.
Helyi önkormányzati rendeletek, melyeket a helyi önkormányzat törvény keretei között helyi közügyek intézése körében alkot. Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet.

A jog ún. egyéb kútfői

A jog ún. egyéb kútfői körébe tartoznak a legmagasabb bíró fórum a Kúria – 2012. január 1. napját megelőzően a Legfelsőbb Bíróság - által meghozott és közzétett határozatok, illetve bírósági döntések. E körbe tartozik a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében meghozott jogegységi határozat, az ún. elvi bírósági határozatok és elvi bírósági döntések. Ezen túlmenően korábban a Legfelsőbb Bíróság irányelvet, illetve elvi döntést hozott. Ezen határozatok, illetve döntések befolyásolják az alsóbb fokú bíróságok ítélkezési gyakorlatát is, s így kihatással vannak az egyes, határozatok által érintett jogszabályhelyek értelmezésére, s a kialakuló jogalkalmazási gyakorlatra.

A Kúria a jogegységi határozatot, az elvi bírósági határozatot, elvi bírósági döntést, az általa az ügy érdemében hozott határozatot, az ítélőtábla az ügy érdemében hozott határozatot, a közigazgatási és munkaügyi bíróság az ügy érdemében hozott határozatot a Bírósági Határozatok Gyűjteményében digitális formában közzéteszi. Lásd: www.birosag.hu, illetve www.lb.hu weboldalakon.