2.1.2. A gazdasági társaságok alapítása
A gazdasági társaság alapítása társasági szerződéssel történik. A társasági szerződés kötelező alaki és tartalmi szabályait a Ptk. határozza meg.
A társasági szerződés jellemzői
A Ptk. szerint a szerződés legalább két fél kölcsönösen egybehangzó akaratnyilatkozata, amely valamely joghatás kiváltására irányul. A társasági szerződés a polgári jogi szerződés fogalmára épít, a különbség a két szerződés között a joghatás kiváltásában keresendő. A gazdasági társaságok oldaláról megközelítve a joghatás alapvetően egy új, az alapítóktól, mint szerződő felektől elkülönült jogalany létrehozása. Azokat a szerződéseket tehát, amelyek joghatásukban gazdasági társaság létrehozására irányulnak, társasági szerződésnek nevezzük.
A társasági szerződés egy sajátos sui generis megállapodás: egyrészt organizációs, jogalanyt keletkeztető, másrészt kooperációs, azaz gazdasági együttműködést is magában foglaló kontraktus.
A társasági szerződés (létesítő okirat), egyben gyűjtőfogalom is: a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság esetében társasági szerződésnek hívjuk. Törvényi korlátok között lehetőség van arra is, hogy egy személy alapítson gazdasági társaságot. Az ilyen társaságok nem szerződéssel jönnek létre, hanem az egyetlen alapítói akarat elhatározását deklaráló alapító okirattal. Ugyanakkor a részvénytársaságnál a szerződéses forma nem alkalmazható. Ennek oka abban keresendő, hogy a részvénytársaság, különösen a nyilvánosan működő részvénytársaság, viszonylag nagy számú tagsággal működik, így az egységes akaratnyilatkozatot nehéz, vagy szinte lehetetlen megteremteni. A részvénytársaság léteső okiratát alapszabálynak nevezzük.
A társasági szerződés alakszerűségi követelményei
A társasági szerződés alakisághoz kötött, azt írásba kell foglalni és minden tagnak alá kell írni. Meghatalmazásnak, helyettesítésnek helye van, ugyanis a tag helyett annak képviselője is eljárhat, és a társasági szerződést a tag nevében és képviseletében aláírhatja. Követelmény azonban, hogy meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
A létesítő okirat esetében a jogalkotó nem elégszik meg az egyszerű írásba foglalással: a szerződést közjegyző által készített közokiratba, vagy ügyvéd, illetve jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A jogászi közreműködés a társaság alapításakor (a létesítő okirat módosításakor) elengedhetetlen: a társasági jogi jogviszony összetett, a mindennapi ügyletektől eltérő, ahol a tagok egyéni érdekeit összhangba kell hozni, alá kell rendelni a gazdasági társaság primátusának.
A társasági szerződés tartalmi követelményei
A gazdasági társaság alapítóinak a létesítő okiratban legalább az alábbiakat kell megjelölniük:
- a gazdasági társaság létesítésére irányuló kifejezett akaratot,
- a gazdasági társaság nevét,
- a gazdasági társaság székhelyét, amennyiben a székhely nem azonos a társaság központi ügyintézésének a helyével, akkor a központi ügyintézés helyét,
- a gazdasági társaság tevékenységét,
- természetes személy tag nevét, lakcímét, jogi személy tag cégnevét, székhelyét,
- a tagok által szolgáltatott vagyoni hozzájárulás módját, értékét és idejét,
- a gazdasági társaság első vezető tisztségviselőjét,
- mindazt, amit az egyes társasági formánál a törvény kötelező jelleggel előír.