Skip navigation

2.3.1.B. A sportegyesület egyes szabályai

A Ptk. alapján az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Az egyesület ugyancsak nem alapítható elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására, ugyanakkor az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. A sport törvény speciális rendelkezésként rögzíti, hogy a sportegyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése - e rendelkezés alkalmazásában - a sportegyesület alaptevékenységének minősül. Az egyesületre vonatkozó alapvető szabályokat ugyancsak a Ptk. tartalmazza. Figyelemmel arra, hogy az egyesület civil szervezet is, így a civil törvény is tartalmaz irányadó rendelkezéseket.

Az egyesület létrehozásához az szükséges, hogy legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozattal elfogadja az egyesület alapszabályát.

Az egyesület alapszabályában az alábbiakat kell meghatározni:

  • az egyesület nevét
  • az egyesület székhelyét
  • az egyesület célját
  • az egyesület tagjainak, illetve alapítójának nevét, annak lakóhelyét vagy székhelyét
  • az egyesület részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét
  • az egyesület vezetői tisztségviselőinek nevét
    Az egyesület vezető tisztségviselőjévé válaszható a 2013. évi V. törvény alapján olyan személy is, aki nem egyesületi tag.
  • a tag jogait és kötelezettségeit;
  • az egyesület szerveit és azok hatáskörét, továbbá a tagokra, a vezető tisztségviselőkre és a felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat;
  • a jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezményeket és a taggal szembeni eljárás szabályait vagy mindezeknek a mellőzését;
  • a közgyűlés összehívásának és lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyvvezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályait; és
  • a szavazati jog gyakorlásának feltételeit.

Az egyesületi cél megvalósításának tartósnak, illetve folyamatosnak kell lennie. A céllal szemben támasztott ezen kitételeket a bíróság már a nyilvántartásba vétel során is vizsgálja.

Az egyesületekről vezetett bírósági nyilvántartásban a sportegyesület sportegyesületi jellegét kifejezetten fel kell tüntetni.

Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, illetve a küldöttgyűlés. A küldöttgyűlésre vonatkozó szabályokat a Ptk. nem tartalmazza, a tagoknak kell az egyesület alapszabályában azt meghatározniuk. Az egyesület ügyvezetésére vonatkozó szabályokat a Ptk. alapvetően ugyancsak az egyesület tagjaira bízza. Az ügyvezető felelős – többek között – az egyesület napi ügyintézéséért, a beszámolók előkészítéséért.

A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

  • az alapszabály módosítása;
  • az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  • a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
  • az éves költségvetés elfogadása;
  • az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
  • a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
  • az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
  • a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  • a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
  • a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
  • a végelszámoló kijelölése;
  • a sportegyesület közgyűlését (küldöttgyűlését) évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót.

A Ptk. az elnökség létszámát konkretizálja, három főben meghatározva nem teszi lehetővé a keretszámmal való megjelölést. Az elnökség tagjai kötelesek részt venni a közgyűlésen, s ott, az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

Az egyesület vezető tisztségviselőjének, az elnöknek a megbízatása időtartamáról elsősorban az alapszabály, illetve a választás során a tagok rendelkeznek. Ez az időtartam azonban nem lehet hosszabb 5 évnél. Ha sem az alapszabály, sem pedig a tagok nem rendelkeznek a választás során a megbízatás időtartamáról, úgy a megbízatás két évre szól.

Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik:

  • az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  • a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
  • az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
  • az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  • az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
  • a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
  • az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  • részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
  • a tagság nyilvántartása;
  • az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  • az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  • az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
  • az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

A vezető tisztségviselők felelőssége

Jelentős mértékű változást tartalmaz a Ptk. a rég Ptk.-hoz képest e vonatkozásban. A vezető tisztségviselők felelősségét több szegmensben kell vizsgálni:

a. az egyesülettel szembeni felelősség

Ha a vezető tisztségviselő a sportegyesületnek az ügyvezetési tevékenysége során kárt okoz, a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az egyesülettel szemben.

b. az egyesület tagjaival szembeni felelősség

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni (Ptk. 3:86.§ (1) bek.).

c. a hitelezőkkel szembeni felelősség

Az egyesület megszűnését megelőző két évben a vezető tisztségviselők az egyesület megszűnésétől számított két évig egyetemlegesen kötelesek helytállni az egyesület hitelezőivel szemben mindazon tartozásokért, amelyeket az egyesület vagyona vagy a vagyoni hozzájárulást nem szolgáltató egyesületi tagoknak a jogi személy általános szabályai szerinti helytállási kötelezettsége nem fedezett (Ptk. 3:86.§ (2) bek.).

d. a harmadik személyekkel szembeni felelősség

Ha a vezető tisztségviselő e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő az egyesülettel egyetemlegesen felel.

Akkor kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha az egyesület tagjainak több mint a fele nem természetes személy, vagy ha az egyesület tagságának létszáma a 100 főt meghaladja. Amennyiben felügyelő bizottság létrehozására kerül sor, úgy a felügyelőbizottság feladata:

  • az egyesületi szervek
  • a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.

A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült.