Fonetika és fonológiai ismeretek szerepe a beszéd- és nyelvi zavarok diagnosztikájában, terápiájában
Kérdések, feladatok
Kérdések
- Melyek a beszédhangok létrehozása során jellemző univerzális lehetőségek? Jellemezze is őket!
- Mi az artikulációs konfiguráció?
- Mely szempontok alapján osztályozzuk a magánhangzókat?
- Mely szempontok alapján osztályozzuk a mássalhangzókat?
- Mi a zárhangok keletkezési mechanizmusa?
- Mi a réshangok keletkezési mechanizmusa?
- Mi a másodlagos artikuláció? Milyen típusai vannak?
- A következőkben gyermeknyelvi példákat olvashat. Jellemezze ezeket a képzési jegyek figyelembe vételével! Amennyiben egy-egy jelenség a gyermek beszédére tendencia-szerűen jellemző, úgy annak milyen konzekvenciái lehetnek a terápiás folyamatot illetően?
kérek → kéjek; óvodába → ovidába; kanál → tanál; alma → ajma; mackó → macskó; hideg → videg; Szabi → Sabi; anya → ana
Melyik hangzó?
mély, középső nyelvállású, ajakkerekítéses, hosszú →
gégehang, réshang, zöngétlen, szájhang, rövid →
Feladat
Páros munka:
„Beszélő”: Válasszon ki egy hangzót és többféle módon próbálja meg kiejteni úgy, hogy az a magyar normának megfelelő legyen és úgyis, hogy beszédhibának minősüljön! Tudatosítsa a folyamat során megváltoztatott lépést, tehát mi az oka az eltérő képzésnek? Azzal kapcsolatban milyen terápiás lépést kell szem előtt tartani?
„Hallgató”: Figyelje meg a beszélő által produkált hangzót? Melyik felel meg a magyar hangzórendszernek? Hall-e tájnyelvi ejtést? Van-e beszédhibára utaló jel? Ha igen, ön szerint mit változtatott meg a beszélő? Ennek ilyen terápiás konzekvenciája lehet?
Beszéljék meg az eredményeket, azokat vessék össze! Ugyanarra jutottak? A feladat során milyen tapasztalatokat gyűjtöttek?