2.6. A beszéd folyamata

A továbbiakban a beszéd expresszív és receptív oldalának folyamatainak ismertetése következik.

Az agy vezérlése teszi lehetővé mindkét oldal (receptív, expresszív) folyamatait. Klasszikus neurolingvisztikai illetve pszicholingvisztikai kutatások eredményei alapján tudjuk, hogy a beszéd kivitelezésében jelentős szerepe van jobb kezesek esetében a bal frontális lebeny inferior gyrusának, ez a Brodmann 45., 46-os terület, az ún. Broca-terület. A temporális lebeny posterior területének superior gyrusa-hoz (Br. 22.) pedig leginkább a nyelvi receptív folyamatait szokás kötni. Azonban a nyelvi illetve beszéddel kapcsolatos folyamatok számos más terület összehangolt működésén alapulnak, így kiemelt fontosságú a gyrus angularis, a gyrus precentralis, gyrus postcentralis, az ún. prefrontális régiók (Kállai és mtsai, 2008).     

A beszéd/nyelvi folyamatok központi idegrendszeri szabályozásán túl fontos elem az artikulációs folyamat következményeként létrejövő akusztikai rezgés, mely nem csak a hallgató, hanem a beszélő számára is fontos, hiszen az önjavító mechanizmusokhoz elengedhetetlen az akusztikus visszacsatolás. Az anyanyelv elsajátítása során ennek igen nagy szerepe van a hangzórendszer kialakulásában is. A folyamat elemzését a hallgatóval folytatva megkezdődik az akusztikus jel feldolgozása a hallási elemzéssel, mely folyamattól el kell különítenünk az észlelést, valamint a beszéd megértését. Ezen területekkel leginkább a pszicholingvisztikai irányultságú kutatások foglalkoznak. A folyamat során a vizuális észlelésnek is jelentős szerepe van, hiszen az így nyert információk kiegészíthetik, támogathatják az auditív úton nyert információkat (Gósy, 2004).

A beszédképző és –feldolgozó szervek elsődleges célja nem a verbális kommunikáció, hanem a légzés, evés, stb. biztosítása. Ezen szervek azonosak minden embernél (méretbeli különbségek mellett), azonban működtetésüket, használatukat illetően jelentős különbségek adódnak.