7.9. Másodlagos artikuláció

Gyakori, hogy a mássalhangzók képzésében két hely is szerepet játszik, így a szokásos leírás nem elegendő és másodlagos képzési jellemzőkkel találkozunk. Azért másodlagos, mert az elsődleges képzési mechanizmus módosulásáról van szó, mely bizonyos esetekben fontos lehet. Ide tartozó jelenségek: labializáció, palatalizáció, velarizáció, faringalizáció, nazalizáció, retroflex ejtés (Crystal, 2003; Gósy, 2004). Nézzük a jellemzőket!

Labializáció:

A folyamat során egyébként nem jellemző ajakkerekítés kíséri az artikulációt.

Palatalizáció:

A mássalhangzó elsődleges képzési helyét kiegészíti az, hogy a nyelv háta a kemény szájpad felé közelít. Orosz nyelvre jellemző.

Velarizáció:

A folyamat során a nyelv emelkedik, közelít a lágy szájpad felé, nem veláris hangzók képzésekor is. Előfordul pl. az angol nyelvben.

Faringalizáció:

A nyelv leereszkedik és a garathoz közelít, pl. az arab nyelvre jellemző.

Nazalizáció:

Az egyébként szájhang nazális színezetűvé válik a képzés során, tehát az orrüreg is bekapcsolódik a képzésbe az által, hogy a lágy szájpad leereszkedik. Magyar nyelvben is előforduló jelenség, pl. a nem szóban az e hang nazalizálódik.

Retroflex ejtés:

Ennek során a nyelv hegye visszakanyarodik a kemény szájpadhoz.