1.4. Kvalitatív értékelés fontossága
A diagnosztikus folyamat során a szakember általában a számszerűsített normához viszonyítva próbálja meg a vizsgálati személy teljesítményét megítélni (kvantitatív értékelés). Azonban emellett igen fontos a minőségi elemzés is (kvalitatív értékelés), legjobb, ha a kettő kombinálódhat annak érdekében, hogy a vizsgálati személy képességprofilját minél behatóbban és pontosabban megismerhesse a szakember, annak érdekében, hogy a megfelelő terápiás módszer(ek) alkalmazásával a leghatékonyabban tudjon segíteni. A terápia sikerességének nyomon követése érdekében az eddig tárgyalt státusz- illetve differenciáldiagnózisok felállításán túl szükséges felhívni a figyelmet a folyamatdiagnosztika fontosságára is (Fehérné, 2004).
Fehérné Kovács Zsuzsa (2004) összefoglalásában a következő ábra jól szemlélteti az igen összetett diagnosztikus folyamatot:
Előszűrés, szűrés, jelentkezés
Anamnesztikus beszélgetés, anamnézis felvétele
A magatartás, személyiség, általános fejlettség, kommunikáció, spontán beszéd megfigyelése
Hipotézis felállítása
1. Tájékozódó és standardizált vizsgálatok a beszéd és nyelvi fejlettség vizsgálatára
2. Tájékozódó és standardizált vizsgálatok a képességstruktúra feltárására
3. a) A gyermek-szülő kapcsolat elemzése
b) A szociokulturális háttér felmérése
A kapott adatok értékelése, elemzése
Az egyéni benyomások, a logopédiai és egyéb vizsgálati eredmények összegzése à a státusdiagnózis, differenciáldiagnózis, prognózis felállítása à a terápia irányának meghatározása à folyamatdiagnózis, fejlesztődiagnosztika à a terápia irányának esetleges módosítása, kiegészítő fejlesztések
A logopédiai diagnosztika folyamata (Fehérné, 2004 nyomán)