3.1. Az agyról

Az emberi agy különböző, morfológiailag is elkülöníthető részekből áll. A legnagyobb része a nagyagy (cerebrum), mely két nagyobb féltekére, a bal és jobb hemiszfériumokra osztható (Crystal, 2004). Felszínén levő tekervényeket gyrusoknak, a sekélyebbeket sulcusnak, a mélyebbeket fissura-nak nevezzük. (Horváth, 1998). A hemiszfériumok az agytörzsön keresztül kapcsolódnak a gerincvelőhöz. Az agytörzs részei: középagy, híd, nyúltagy. A híd mögött van a kisagy (Crystal, 2004). 

A hemiszfériumok négy lebenyre oszthatók: frontális, parietalis, occipitalis és temporalis lebenyekre. Mely barázdák segíthetnek a tájékozódásban? Az elnyúlt S alakú barázda (Sylvius árok) segít a frontális és temporális lebeny elkülönítésében, míg a sulcus centralis a homloklebeny és a parietalis lebeny elkülönítésében nyújt segítséget. A gyrus centralis előtti terület a precentralis gyrus (motoros cortex) illetve a postcentralis gyrus (szenzoros gyrus) (Horváth, 1998).

Az agy lebenyei Forrás: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f5/Brainlobes-hu.svg