4.1.3. Toldalékcső- artikulációs szakasz

A hangszalagoktól a szájnyílásig terjedő területet - melyet három üreg: a garat, a szájüreg, az orrüreg alkot-, toldalékcsőnek nevezzük (Gósy, 2004). A garatüreg van a gégéhez legközelebb, s ezen keresztül tud a levegő vagy az orron vagy a szájon keresztül távozni. A szájüreg a garattól az ajkakig tartó szakasza a toldalékcsőnek. Részei kívülről befelé: ajkak (labia), alsó és felső fogsor, fogmeder (alveolusok), a felső fogmeder folytatása a szájpadlás, melyet két részre oszthatunk: kemény szájpad (palatum durum), mely a szájpad 2/3-ad részét alkotja, valamint lágyszájpad (palatum velum), mely az ínycsapban (uvula) végződik és az orális, valamint nazális hangok elkülönítésében van szerepe. A szájüregben van a nyelv, mely a legfontosabb artikuláló szerv. Részei: nyelvhegy (apex), e mögötti pereme (corona), nyelvhát (dorsum), melyet további területekre szokás felosztani: pre-, medio-, postdorsalis területekre. A szájüreg térfogatát változtatni tudjuk: növeljük, ha az ajkak előretüremkednek, az alsó állkapcsot leengedjük vagy a gégét süllyesztjük, a csökkenést pedig az ellentétes irányú mozgások hozzák létre. Az orrüreget az orrsövény osztja két részre, rezonátorüregként szerepe igen fontos a beszédhangok képzése során, hiszen egyrészt a nazális hangokat az orrüregen keresztül kiáramló levegővel képezzük, másrészt pedig befolyásolja a hangszín milyenségét (Kassai, 1998).