VII.3. Gyógyszer-e mozgás?
Sajnálatos tény, hogy az Eurobarométer 2014-ben megjelent felmérése szerint2 bár javultak eredményeink, de több, egészségkárosító magatartásformát illetően is az élcsoportban szerepel Magyarország, ld. 1. ábra. Még az sem jelenthet vigaszt, hogy Európa országainak jelentős részében sem éppen nevezhető ideálisnak a helyzet, ld. 2. ábra. Következésképpen minden országot egyaránt érintenek a mozgásszegény életmódból származó negatív következmények és törekednünk kell a mozgásgazdag életmód elérésére.
1. ábra Mennyit mozognak a magyarok? Forrás: http://www.origo.hu/gazdasag/20150908-europai-sporthet-navracsics-tibor-sportgazdasag.html
2. ábra Menyit mozognak az európai polgárok? Forrás: http://www.europaisporthet.hu/hu/?mod=news&cla=news&fun=shownews&id=76&temp=base
Számos tanulmány foglalkozott és foglalkozik a fizikai aktivitás primer prevenciós szerepével, sőt nemzetközi szervezet is létrejött (majd pár évvel ezelőtt magyar is), mely a mozgást, mint gyógyszert hivatott kutatásaival, eseményeivel népszerűsíteni3. Mindenképpen meg kell említeni, hogy hazánkban az egyik első nagy projekt, a Szegedi Tudományegyetem nevéhez fűződik, 2008-2011 között, professzor László Ferenc vezetésével. Kutatásaikkal igazolták, hogy heti 3-4 alkalommal végzett, közepes intenzitású testedzés is – minden egyéb életvitel összetevő, pl. táplálkozás – megváltoztatása nélkül is jelentős javulást hozott a vércukor, koleszterin, testzsír, triglicerid és vérnyomás értékekben.
„A WHO szakemberei szerint egészségi állapotunkat csupán 25%-ban befolyásolják öröklött genetikai tulajdonságaink, 20%-ban a környezeti hatások, 18%-ban az egészségügyi ellátás minősége, és a fennmaradó 37%-ban az egyén egészséggel szembeni attitűdje, életmódja a meghatározó. Ez alapján kijelenthetjük, hogy elsősorban mi magunk vagyunk felelősek egészségünkért, és szerencsére itthon is egyre többen vannak azok, akik ezt belátva igyekeznek életmódjukon változtatni. A WHO ajánlása szerint hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású vagy 20 perc nagyon intenzív mozgás szükséges az egészség megőrzéséhez, azonban norvég tudósok kutatásai alapján akár már heti 12 percnyi intenzív mozgás is elegendő lehet ahhoz, hogy egészségesek legyünk és jó kondícióban maradjunk, ráadásul a 12 perces kemény edzést is három részre osztva javasolják. A trondheimi kutatók eredményei szerint azzal, hogy hetente háromszor 4 percen keresztül valamilyen intenzív mozgást végzünk, például egy lépcsőházban sietve felgyalogolunk a 10. emeletre, már sokat tehetünk egészségünkért. A kutatásaikban résztvevő 12 túlsúlyos, de egyébként egészséges férfi tíz héten keresztül vett részt heti három alkalommal intenzív edzéseken, aminek hatására állóképességük javult, oxigénfelvevő képességük 12%-kal növekedett, vérnyomásuk, valamint vércukor és vérzsír szintjük pedig csökkent. Az időhiányra hivatkozóknak tehát új kifogást kell keresniük, de a kutatók felhívják a figyelmet arra is, hogy az ilyenfajta intenzív edzéseket a fiatalabbaknak javasolják, mivel az edzés alatt és közvetlenül az edzések után az idősebbek és edzetlenebbek körében az agyvérzés és a szívinfarktus kockázatával kell számolni. Számukra a szakemberek hosszabb terjedelmű és alacsonyabb intenzitású testmozgást javasolnak.” (Orbán, K., 2013)4
A felgyorsult világunkban, úgy tűnik, hogy az egyre rövidebb edzések is ugyanolyan hatékonyak lehetnek, mint azt korábban gondoltuk, persze ahogyan fent olvasható, bizonyos, pl. életkori megkötésekkel. Ekelund és mtsai (2015)5 többek között rámutattak arra, hogy a fizikai inaktivitás még az elhízásnál is veszélyesebb lehet, továbbá hangsúlyozták, a rövid és intenzív edzések hatékonyságát (ez napi 20 perces intenzív sétának megfelelő terhelést jelent).