IV.5. A zsírok (zsiradékok: zsírok, olajok) szerepe a táplálkozásban
A zsiradékok elsősorban energia szolgáltató tápanyagok, de egyéb élettani hatásaik is említésre méltóak:
- esszenciális zsírsavakat is tartalmaznak
- elengedhetetlenek a zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E- és K-vitamin) felszívódása szempontjából
- az ételek ízét és színét adó anyagok zsírban oldódóak
- részt vesznek a szervezet hőszabályozásában és
- mechanikai védelmet biztosítanak.
A zsíroknak a táplálkozásban és ezáltal az egészségre gyakorolt hatásban betöltött szerepe zsírsavtartalmuktól (a zsiradékok zsírsavak glicerinnel képzet észterei: gliceridek) függ. A zsírsavakat szénláncuk hossza és telítetlen kötéseik száma alapján csoportosíthatjuk. A zsiradékok zsírsavösszetétele meghatározza halmazállapotukat: a szobahőmérsékleten szilárd zsiradékok a zsírok, a folyékonyak az olajok. Legjellemzőbb alkotórészeik a palmitinsav (telített), a sztearinsav (telített) és az olajsav (egyszeresen telítetlen) gliceridek. Az olajokban döntően az olajsav gliceridek találhatóak.
A zsírsavak között is találhatóak olyanok, melyeket nem tud a szervezetünk előállítani, muszáj a táplálékkal felvenni a szükséges mennyiséget. Ezek az esszenciális zsírsavak a linolsav (két kettős kötés), a linolénsav (három kettős kötés). Ezekből a szervezet működése szempontjából további fontos zsírsavak keletkeznek: arachidonsav, EPA, DHA (7. ábra).
Kiindulási anyagok: |
táplálék |
||
linolsav /omega 6 |
linolénsav /omega 3 |
||
napraforgóolaj, szójaolaj, margarinok |
lenmagolaj, repceolaj, dióolaj, dió |
||
optimális arányuk: |
|
||
5:1 |
|||
arachidonsav |
EPA |
táplálék |
|
állati eredetű élelmiszerek: |
halolaj hideg vízi halak+busa, kecsege |
||
DHA |
|||
halolaj hideg vízi halak+busa, kecsege |
|||
|
|
Élettani hatásaik |
7. ábra. Esszenciális zsírsavak és származékai
Táplálékunkban leggyakrabban a 16-18 szénatomszámú, úgy nevezett hosszú szénláncú zsírsavak fordulnak elő a leggyakrabban: palmitinsav, sztearinsav (telített) és az olajsav (telítetlen).
Táplálkozásunk szempontjából említésre méltó még két csoportja a zsíradékoknak, a közepes szénláncú zsírsavak és a transzzsírok.
Közepes szénláncú (6-8-10 szénatom) zsírsavak (MCT- middle chain triglycerid)) jelentőséget az adja, hogy könnyen megemészthetőek, mert nem igényelnek sem epét, sem zsírbontó enzimet (lipáz) emésztésük, felszívódásuk kapcsán. A pálmaolaj és a kókuszzsír különösen gazdag belőlük. Összetételük azonban jelentősen különbözik, a kókuszolaj döntően telített zsírsavakat tartalmaz, míg a pálmaolaj egyszeresen telített zsírsavakban is gazdag, emellett többszörösen telítetlen zsírsavtartalma is van (5. táblázat). A pálmaolaj többszörösen telítetlen zsírsavtartalmát döntően (10,1%) a linolsav (omega 6) adja, omega 3 csak kis százalékban található (0,4%) meg benne17.
|
Pálmaolaj |
Pálmamagolaj |
Kókuszolaj |
Energia (kcal) |
884 |
862 |
892 |
Fehérje (g) |
0 |
0 |
0 |
Szénhidrát (g) |
0 |
0 |
0 |
Zsír (g) |
100 |
100 |
100 |
Telített zsírsavak (g) |
49,3-49,9 |
81,5-82,1 |
82,475 |
Egyszeresen telítetlen zsírsavak (g) |
37,0-39,2 |
11,4-15,4 |
6,332 |
Többszörösen telítetlen zsírsavak (g) |
9,3-10,5 |
1,6-2,4 |
1,702 |
E-vitamin (mg) |
15,94 |
|
0,11 |
K-vitamin (mg) |
8,0 |
|
0,6 |
5. táblázat. Trópusi olajok energia és tápanyagtartalma 100 g termékre vonatkoztatva18
Az utóbbi években számos hír terjedt el a trópusi olajok egészségre gyakorolt kedvező vagy akár gyógyító hatásáról (gyulladáscsökkentő, rákellenes, stb).
Bár a kutatások ezeket a megállapításokat nem igazolták, a trópusi olajok mértékletes fogyasztása, felhasználása azonban javasolt:
- hidrogénezett növényi olajok helyettesítésére, az ebből származó transzzsír tartalom csökkentése céljából
- állati zsíradékok helyettesítésére (pl. vegán táplálkozás) bő zsíradékot igénylő sütéskor (magas a füstpontja)
- zsíremésztési, zsírfelszívódási zavarral együtt járó betegségek diétás kezelése során.
Nem ajánlják azonban kizárólagos használatukat semmilyen esetben sem.
A transzzsírok (TFA) igen kis mennyiségben természetes módon is keletkezhetnek, például a kérődzők gyomrában és onnan bekerülhetnek a tejükbe és a húsukba is. Azonban említésre méltó mennyiségben telítetlen kötések telítésekor, például a növényi olajok hidrogénezése (margaringyártás) vagy hőkezelése, hevítése során képződnek. Az ajánlottnál többet (napi maximum 1g) fogyasztva megemelik a vérben a koleszterin szintjét, ezáltal hajlamosítanak érelmeszesedésre. 5 g/nap bevitel már 25%-kkal megemeli a betegség kialakulásának a kockázatát. A felmérések szerint a magyarok átlagban 6,8 g-t fogyasztanak naponta, ennek csökkentése érdekében hazánkban 2015 február 18.-tól tilos olyan élelmiszert forgalomba hozni, ahol a zsírtartalom több, mint 2%-a transzzsír19.
„Milyen élelmiszerekben találhatóak meg?
- a (gyors)éttermekben vásárolható, zsiradékban sütött ételekben (például sült csirke, hasábburgonya),
- a többszörösen felhasznált sütőolajokban,
- a nagy zsiradéktartalmú édesipari termékekben (nápolyifélék, kakaós tejmassza, krémmel töltött kekszek, stb.),
- egyes, főleg instant termékekben (salátaöntetek, leves-, mártás-, ital- és kávéporok, stb.),
- a sós ropogtatnivalókban (például chipsek, vajízű pattogatott kukorica, kekszek)
- a kész és félkész termékekben (például pizza),
- kis mennyiségben kérődző állatok húsában, tejében,
- és egyes margarinokban „20
A zsírszükségletet számos tényező befolyásolja:
- az életkor: egy éves kor alatt 4 g /ttkg, majd ez az érték felnőttkorra lecsökken 1 g/ttkg-ra
- klimatikus viszonyok: hideg égövben nagyobb
- fizikai aktivitás: igen intenzív munka, sport megemeli (Rigó, 2002).
Általános szabály, hogy a napi zsírfogyasztás ne haladja meg az energiabevitel 30%-át. A zsírfogyasztásunk megítélését nehezíti, hogy számos élelmiszerről nem is tudjuk, hogy jelentős zsírtartalommal rendelkezik. Ki gondolná, hogy még a zsírszegény sajtnak is lehet 25%-os a zsírtartalma (6. táblázat)?
Sajtok |
Zsírtartalom a szárazanyagban (%) |
zsírdús |
minimum 60 |
zsíros |
45-60 |
félzsíros |
25-45 |
zsírszegény |
10-25 |
sovány |
< 10 |
6. táblázat. Sajtok zsírtartalma
Ezért érdemes tájékozódni az élelmiszerek zsírtartalmáról, a zsír összetételéről (telített, telítetlen, növényi hidrogénezett, transzzsír, stb.) megvásárlásuk, fogyasztásuk előtt. Az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlás szerint a telített zsírok aránya ne haladja meg a napi energiabevitel 10%-át, az egyszeresen telítetteké 12-14%-ot, a többszörösen telítetleneké pedig a 6-8 %-ot.
[17] http://www.mdosz.hu/pdf/taplalkozasi_akademia_hirlevel_2015_10_kokuszzsir_palmazsir.pdf Letöltve: 2015.10.28.
[18]United States Department of Agriculture Agricultural Research Service National Nutrient Database for Standard Reference Release 28. http://ndb.nal.usda.gov/ Biological and Nutritional Properties of Palm Oil and Palmitic Acid: Effects on Health. Molecules, 20, 17339-17361, 2015.
[19] http://tudatosvasarlo.hu/cikk/majdnem-eltunik-egeszsegtelen-transz-zsir-polcokrol Letöltve: 2015. október 29.