IV.4.3. Összetett cukrok
Két nagy csoportba sorolhatóak képviselői emészthetőségük alapján:
- emészthető összetett szénhidrátok
- nem emészthető szénhidrátok: diétás rostok.
Emészthető összetett szénhidrátok
Két legfontosabb képviselője a keményítő és a glikogén. A keményítő növényekben található tápanyag. Főként gumókban (burgonya), magvakban (búza, rozs, zab, rizs), hagymákban és hüvelyesekben (bab, borsó) raktározódik. Lebontásakor a szervezetben szőlőcukor (glükóz) és malátacukor (maltóz) keletkezik.
A glikogén vagy állati keményítő a májban és az izomban raktározódó tartalék tápanyag. Folyamatosan bomlik és épül fel. Megfelelően intenzív és gyakori fizikai aktivitás határa a máj glikogénraktározási képessége megnő: „sportmáj”.
Nem emészthető összetett szénhidrátok
Vízben való oldódásuk alapján további csoportokba oszthatóak a képviselőik.
Vízben nem oldódó diétás rostok, a cellulóz, a hemicellulóz és a lignin (nem szénhidrát természetű) tartozik ide. Számos előnnyel jár optimális bevitelük:
- mérséklik az éhséget, mert a jóllakottság érzését keltik azzal, hogy teltségérzést adnak
- lassítják a gyomorkiürülését
- csökkentik a vastagbélben uralkodó nyomást
- fokozzák a vastagbél motilitását → csökkentik a karcinogén anyagok bélfalra gyakorolt hatását
- a lignin jelentős antioxidáns hatással rendelkezik
- a vastagbélben lebontódnak rövid szénláncú zsírsavakká, melyek csökkentik a vastagbéldaganatok kialakulásának a lehetőségét (Rigó, 2002).
A vízben oldódó diétás rostok legjelentősebb képviselője a pektin. Legfontosabb tulajdonságuk, hogy rendkívül előnyösen befolyásolják a szénhidrát- és zsíranyagcserét:
- csökkentik a szőlőcukor felszívódását, ezáltal megakadályozzák a vércukorszint hirtelen megemelkedését
- ezáltal kedvezően változik a cukortűrő-képesség (glükóztolerancia) és az inzulinérzékenység
- a zsírsavakat és a koleszterint megkötve csökkentik a felszívódásukat.
A fentieket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a diétás rostok csökkentik a székrekedés, az elhízás, a cukorbetegség és a vastagbéldaganatok kialakulásának esélyét.
Mennyi a napi diétás rost szükségletünk? Felnőtteknek 30-35 g a javasolt mennyiség, melyet legkönnyebben teljes kiőrlésű gabona felhasználásával készült ételek, (nyers) zöldségek és gyümölcsök elfogyasztásával tudunk biztosítani (4. táblázat).
4. táblázat. Néhány élelmiszer rosttartalma
Élelmiszerek, nyersanyagok |
élelmi rost |
100g |
g |
alma |
2,3 |
banán |
2 |
barna rizs |
10,2 |
burgonya |
2,5 |
búzacsíra |
24,7 |
fejtett bab |
12,5 |
fehér kenyér |
3,5 |
müzli |
13,5 |
zabpehely |
13,8 |