VII.2. Sport és stressz

A sport és a stressz vizsgálata rendkívül népszerű terület: a google keresőjébe beütve magyarul 927000, angolul 142000000 találatot kapunk. Ezek jelentős része a stressz fiziológiai oldalát vizsgálja, a pszichológiai aspektusait ehhez képest ritkábban, ekkor is elsősorban önkitöltös papír-ceruza (STAI, CSAI, PANA, BORG, stb.) tesztek alapján, és csak nagyon ritkán műszeres méréssel (bőr, EEG, stb.). Ez utóbbiak pedig aktív sportolás közben igen zavaróak vagy egyáltalán nem is használhatók, tehát nem a valós eredményt mutatják, így megbízhatóságuk megkérdőjelezhető.

A teljesítménysportban sok esetben nem a sportszakmai felkészültség, a testi adottságok, az általános edzettség a döntő, hanem a pszichés felkészültség. A mérkőzés, verseny végső kimenetelét pedig nagyon gyakran egy adott pillanat – A MOMENTUM - megnyerése, vagy elvesztése jelenti.¹

Ezt pedig az nyeri, aki ebben a pillanatban az optimális idegrendszeri aktivitással, az optimális arousal szinttel bír. Vagyis ZÓNÁ-ban van. Ez nem más, mint az optimális stressz szint!

A sportteljesítmény és a stressz kapcsolatának áttekintésére ajánlom az alábbi, ingyenesen elérhető, elektronikus könyvfejezetet (Balogh, 2015):

http://www.jgypk.u-szeged.hu/tamop13e/tananyag_html/sporttudomany/mirt_izgulunk__stressz_s_szorongs_a_sportban__znban.html

Azonban a többség számára a sport, a testedzés és a fizikai aktivitás nem elsősorban a teljesítménysport tekintetében jelenik meg, hanem - és ez nem zárja ki a rekreációs sportban sem a teljesítményre való törekvést – végső soron az életminőség szempontjából meghatározó tényező. Mivel mindennapjainkat „bombázzák” a legkülönfélébb stresszorok (stressz keltő ingerek), és ezek egy része negatív, distressz, érdemes áttekinteni azt is, hogy miként járulhat hozzá a sport és a fizikai aktivitás a stresszel való megküzdésben, így az egészségesebb élethez.