III.9. Sakk
A sakk egy táblajáték, két személy részére, amely egyben egy sportág is. 1500-2000 évvel ezelőtt alakulhatott ki Indiában, és feltehetően Perzsián keresztül jutott el Európába. A sakk történetének legősibb ismert mesterei arabok voltak. Európában elsőként Spanyolországban jelent meg, 1283-ban, azonban ekkor még nem sakknak nevezték a játékot, hanem Alfonz-kódexnek. A 15. században jött el a sakk nagy reformjának ideje, amikor is új szabályokat állítottak fel, s ennek köszönhetően felgyorsult a játék és egy igazi taktikai és logikai sportággá alakult. 1467-ben már komoly versenyeket is rendeztek belőle. A 17. században, már minden ugyanolyan volt, mint a mai sakk, a bábuk, a felállás, a szabályok. Ekkor a sakk az uralkodók által is kedvelt játék volt, és ezért a királyok játékának is nevezték. 1861-ben bevezették a körmérkőzéses sakkversenyek formáját. A hivatalos világbajnoki címet 1886-tól tartják számon, amely Prágában született, s ennek nyertese Wilhelm Steinitz volt, aki egészen 1894-ig birtokolta a világbajnoki címet. A nemzetközi sakk szövetség 1924-ben alakult meg Párizsban. A sportágban 1924 óta rendeznek olimpiát, amelyet a FIDE (World Chess Federation) szervez, a nemzetközi olimpiai bizottság bevonása nélkül. Magyarországon csak az 1900-as évek második felétől vált elterjedté. A magyar sakkszövetség 1911-ben jött létre, de igen hamar két év után érdeklődés hiányában feloszlott, és csak 1921-ben alakult újra. A pesti sakk kör első elnöke a zeneszerző Erkel Ferenc volt. Azonban mára egy olyan sportággá nőtte ki magát, ami a 2018-as téli olimpián bemutatkozó sportágként szerepelhet.
http://sakk.chess.com/learn-how-to-play-chess
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sakk
A sakk szabályai
A sakktábla négyzet alakú, 8 sora és 8 oszlopa van, tehát összesen 64 mező van, amelyek betűkkel és számokkal vannak jelölve. A sorokat vízszintesen 1-8-ig arab számokkal jelölik, az oszlopokat pedig a-h betűig jelölik. A tábla akkor áll jól, ha a bal alsó sarokban sötét, a jobb alsó sarokban pedig világos színű mező van. Alapállásban a világos király az E1-en, a sötét király pedig az E8-on áll. Alaphelyzetben 16-16, azaz összesen 32 figura van. A figurák megnevezései a következők: 1-1 király, 1-1 vezér, 2-2 bástya, 2-2 huszár, 2-2 futó, és 8-8 gyalog. A gyalogon és a királyon kívül minden figura tiszt. A huszár és a futó könnyű tiszt, a vezér és a bástya nehéztiszt.
Az alapfelállás:
Alaplépések:
Király: A király a játék legfontosabb bábja, hiszen az egész játék célja, hogy a másik fél királyát bemattolják. A király bármilyen irányba, de csak a szomszédos mezőre léphet, kivéve, ha sakkhelyzetbe lép, mivel olyan mezőre, ahol kiüthető nem léphet.
Vezér: A vezér mozgása olyan, mintha egyesítettünk volna egy futót és egy bástyát, azaz egyenesen vagy átlósan bármilyen irányba léphet.
Bástya: A bástya bármennyi mezőt léphet, azonban csak vízszintes és függőleges irányba.
Futó: A futó csak átlósan léphet bármennyi mezőt. A játék elején az egyik futó a világos a másik a sötét mezőn van, s ezek a játék végéig ugyanígy, az egyik a sötét a másik pedig a világos mezőn halad.
Huszár: A huszár az egyetlen bábu, amely ugrani tud. Lóugrásban haladhat, azaz jobbra vagy balra két mezőt, majd függőlegesen le vagy fel egyet.
Gyalog: A gyalog kizárólag előre haladhat. A kiindulási helyzetben, mind a 8 gyalog tetszés szerint egy vagy két mezőt léphet előre, azonban a továbbiakban mindig csak egyet, Ütni csak jobba vagy balra átlósan tud, szintén csak egy mezőt. Ha a gyalog áthalad az egész táblán, akkor lecserélhető egy másik már kiütött bábura.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sakk
A sakkjátszma részei:
A megnyitás: A játék kezdeti szakasza. Célja: támadási pozíció megszerzése, a bábuk mozgásba hozatala, a király biztonságba helyezése.
Középjáték: A középjáték a megnyitási szakasz után következik. A középjátékban a játékosok anyagi vagy helyzeti előnyök megszerzésére törekednek. A táblán, ekkor még sok bábu van, emiatt még a játékosoknak számos lehetőségük van.
Végjáték: A végjáték a játszma utolsó szakasza. Általában kevés bábu van ilyenkor a táblán, a lépések korlátozottabbak, fokozottan kell figyelni a királyra, mivel a lecsökkent számú és erősségű bábuk miatt, a király könnyen sakk-matt helyzetbe kerülhet.
Versenysakk:
Mivel a sakk egy hosszú lefolyású játék is lehet, ezért a versenyeken bevezették a sakkóra használatát. A sakkóra által meghatározható, hogy a játékosoknak mennyi gondolkodási idejük van. Akinek nem lép mielőtt letelik a gondolkodási ideje, az elveszíti a játszmát, mintha mattot kapott volna. A játékosoknak az első 40 lépésre 2 óra áll rendelkezésükre a továbbiaknak 20 lépésre 1-1 órájuk van.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sakk
A sakk, kultúra és oktatás kapcsolata:
Mint már a fentiekben is említettem, a sakk a nemesi kultúra része volt. A felvilágosodás idején a sakk az önfejlesztés eszköze is volt, hadvezéreknek tanították, a jelentős stratégiai ismeretek szükségessége miatt. A következő idézet 1750-ben született a sakkról:
„A sakk nem csupán egy üres szórakozás, számos nagyon értékes tulajdonsága van az elmére, használat során az emberi életet utánozza, mert az élet egyfajta sakk. Hatásos az óvatosság. Ha játszunk, akkor a sakkból, mi is tanulunk: I. Előrelátás, és úgy véli, hogy a következmények is számítanak […] II. Körültekintés, amely felméri az egész sakktáblát: – a viszonya a több darabhoz, és a helyzetekhez […] III. Óvatosság Vigyázat, ne tegyük elhamarkodottan lépéseket […] „(Benjamin Franklin)
Mivel minden társasjáték így a sakk is az értelemfejlesztő játékok egyik fajtája. A sakk a gyermek gondolkodását, előrelátását, logikáját rendkívüli módon fejleszti. A szabályok tanulása közben bővül emlékezete, megismeri a bábuk tulajdonságait, megtanul síkban tájékozódni, megismeri a sor és oszlop fogalmát. Ez később nagyon hasznos lesz neki iskolai évei során. Mindeközben az információkat mozgósítja, kombinálja, megtanul egyszerre több dologra odafigyelni, taktikázni, felmérni a lehetőségeit és több dologban is határozottan dönteni. Tehát nem csak oktatásban, hanem az életben is jelentős szerepe van ennek a játéknak.