I.3. A rekreációs események felosztása, - több szempont szerint
A rekreációt - szellemi és a mozgásos rekreációra, és mindkettőt esetlegesen, változó arányban magába foglaló turizmusra osztjuk fel. Bővebben: Rekreáció I. - I.2.4. A rekreáció szerepe, jelentősége a kultúránkban: c. fejezet - http://www.jgypk.u-szeged.hu/tamop13e/tananyag_html/tananyag_reki_1/i24_a_rekreci_szerepe_jelentsge_a_kultrnkban.html
További felosztást végzünk, ha az adott eseményt meg kell szerveznünk, hiszen a felkészülés elemeként kell a besorolás szerinti információkat kezelni. Alapvetően a sportot versenysportra és rekreációs célú sportra vagy sport-rekreációra osztható. További felosztás az aktív részvétel - Ő a sportoló, edzésen vagy versenyen - illetve a szurkolói jelenléttel, többnyire csak a versenyeken jellemző. Ebben az estben a szurkoló aktivitása az esemény színteréhez való eljutásban, és a sportoló küzdelem aktív átélésében, támogató szurkolásban nyilvánul meg. Sajnos tudjuk, hogy szélsőséges csoportok sok esetben már a saját csapatuknak is kárt okoznak a „támogató” viselkedésükkel.
A passzív, vagy inkább befogadó jellegű részvétellel a televízió, rádió és a nyomtatott média esetében találkozunk, ahol az információszerzés, a mérkőzések átélése szintén rekreációs hatással jár, bár a térben és esetlegesen időben eltérő volta kevesebb érzelmet, - indulatot kelt, kelthet – ezzel az érzelmi – élettani hatása is alacsonyabb szinten jelentkezik.
a, Sporttevékenység célja, eszköze szerint:
I. Aktív részvétellel
-
- Felkészülés, edzés, - fittségi szint emelése, testsúlycsökkentés, örömszerzés, együttlét - sportoló közösséggel, stb.
- Megmérettetés, verseny – a felkészültségi szint ellenőrzéséért, önigazolás, vagy a rangsorolási igény kielégítése a sporton keresztül, stb.
b, Sporttevékenység helyszíne szerint is osztályozhatjuk:
- Szabadtéri (outdoor), vagy fedettpályás / teremsport (indoor);
- a technika és a technológiai fejlődésnek köszönhetően arra is látunk példákat, hogy hagyományosan szabadtéri sportágak termekben, vagy óriási csarnokokban kapnak helyet, vagy fordítva. Pl.: az atlétika az 1970 –es évektől megteremtette a téli versenyidőszakát (nem minden versenyszámmal a csarnokban) ezzel a sportág egész éves felkészülési metódusra, két versenyidőszakkal a szurkolók kiszolgálására készült fel. Viszont pl. a kondicionáló termekben kifejlesztett modern erőfejlesztő gépek egyre több kis és nagyvárosban állnak szabadtéren is, un. „vandálbiztos” kialakításban, a rekreációs céllal, pl. a futóedzéshez kiegészítő mozgásformát biztosítva.
- Természetes környezetben - pl. sípályák, vízpartok, erdők, vagy mesterséges környezetben zajló - pl. stadionok, versenypályák, különleges utak, útvonalak;
- Szárazföldi, vízi-, víz – vagy földalatti - búvárkodás, barlangászat, és légisport
- Téli/havas, vagy nyári/nem havas sportok.
c, Sportszerigény szerint:
- Sportszert igénylő, vagy nem igénylő,
- Technikai, és extrém sportok (adrenalin) vagy nem technikai.
Bővebben: Joe Tomlinson: Extrém sportok, Holló és Társa kiadó, 1997; Dosek Ágoston: Erdők, hegyek sportja, Kiadta: MTFSZ, 1997; Horváth Zoltán: Játék és Szabadidő- sport, BDF Kiadó, 1999; Serge Guérin: A sportok világa, Alexandra Kiadó
d, Anyagi vonzata szerint:
- kevés pénzt, vagy sok pénzt igénylő, - „ A láb mindig kéznél van” – szól a mondás, arra utalva, hogy a futás egyszerűen űzhető , technikailag könnyű, anyagilag nem megerőltető mozgásforma. A cipőválasztás viszont árérzékeny, érdemes a jobbat ezzel együtt drágábbat választani! Az extrémitás viszont ezzel szemben a drága kategóriába tartozik, különösen akkor, ha lakóhelyünk közelében nem űzhető, tehát a turizmus eszközrendszerét kell igénybe vennünk az színtérhez eljutásra, a mozgásforma élvezetére.
e, Sportágak szerint (sokféle) pl. kerékpársport, lovassport, vízi sportok, természetjárás, síelés, stb. Gáldi (2011) megemlíti a fitneszturizmus és a sportágtanulási turizmus jelentőségét is.
II. Passzív, részvétellel:
- A szurkoló - a néző-, küzdőtér viszonylatában aktív, átéli a sporttevékenységet pszichoszomatikus téren, de nem a sportmozgás szintjén. Az odautazás is aktivitást jelent számára.
- A TV, rádió v. a sajtóból tájékozódó
(Saját szerkesztés, Győri F., 2015 – alapján, kiegészítésekkel)
4. Az esemény menedzselése, a szervezés menete
Mint azt láttuk az események sorában az edzés, vagy testnevelési óra ugyan úgy besorolható, mint a legmagasabb szintű verseny, fittségi mérés vagy konferencia. Lényegében tapasztalati úton nagyon sok összetevőjét elsajátítjuk, - gondoljuk akár csak egy születésnapi parti megszervezésére, de arra is gondolhatunk, hogy miután edzések és versenyek sorozatán vettünk már részt, s ha egy kicsit fogékonyak voltunk a szervezési folyamat elemeinek megfigyelésben, akkor csak rendezni, rendszerezni kell a feladatokat egymásra épülően, felelős megjelölésével és határidővel. Ez utóbbit a szüleink is megteszik egy családi program szervezése kapcsán, tehát tegyük meg mi is egy elképzelt rekreációs eseményhez kapcsolódóan.
A 2. fejezetben már utaltunk arra, hogy a menedzser fogja össze a feladatokat, mindenki a maga szintjén a megkapott, az általa felvállalt területen. Minden eseményhez tartoznak fő és részfeladatok – ennek eredményeként a szervezői csapatban is kialakul a hierarchia szerinti a menedzseri szint. A menedzseri munka korszerű értelmezése olyan tevékenységet jelent, melynek célja nemcsak a cél megvalósításának megszervezése, a cél elérések teljesítése, hanem egyúttal - azt megelőzően! - ennek a célnak a kijelölése, meghatározása, definiálása, döntések hozatalának sorozata. A vezetői szinttől függetlenül a menedzseri munka meghatározott felelősséget jelent, mellyel felhatalmazást kap más személyektől, bizonyos cél elérésének teljesítésére, más emberek irányítására, tehát menedzser egy személyben valakinek a beosztottja, miközben mások az irányítása alá tartoznak, - tartozhatnak.
A menedzser funkciói:
- a- kommunikáció – információgyűjtés,
- b- döntéshozatal,
- c - a cél kijelölése és tervezése,
- d - motiváció,
- e - szervezés,
- f - ellenőrzés – visszacsatolás.
A felsorolt funkciókat teljes mértékben el tudjuk helyezni a sportszervezésben elfogadott fő, és részfeladatokkal összhangban, - ezek:
- Az esemény / verseny előkészítése
(a programhoz tartozó összes feladat 60%-a, itt jelenik meg)- személyi előkészítés
- színtere, eszközigénye
- irodai, gazdasági feladatok
- Az esemény / verseny lebonyolítása (30%)
- az feladatsor legfontosabb eleme a lebonyolítás, ezért, ennek sikerességéért végzünk el minden egyéb feladatot
- Az esemény / verseny utáni feladatok (10%)
- zárás, rendcsinálás, értékelés
A mostani feldolgozásban a menedzseri munkamenet, funkció szerinti ütemezéssel dolgozunk. Az elképzelt esemény egy fitnesz klub évzáró összejövetele lesz.