IV.1. Bevezetés

„Nem azért élek, hogy egyek,
hanem azért eszem, hogy éljek.”
(Quintilianus)

A táplálkozás és az egészség szoros kapcsolata már az ókortól ismert. Napjainkban sem csökkent az egészséges étkezés jelentősége, a tudomány számos bizonyítékkal igazolta, hogy a táplálkozásunkkal nagymértékben befolyásoljuk egészségünket, betegségeink lefolyását, az életünk minőségét.

A globálissá váló inaktivitás, az ülő életmód túlsúllyal, elhízással jár együtt gyakorlatilag minden korosztályban (1. táblázat).

1. táblázat. Túlsúlyosak és elhízottak aránya az EU-tagállamokban

Az inaktivitás és a helytelen táplálkozás a világ összlakosságára nézve az életév-veszteség és az életminőség-romlás tekintetében a legfontosabb rizikófaktorokká váltak az elmúlt években (Lim és munkatársai, 2012).

A felmérések szerint a magyar lakosság több energiát visz be, mint amennyire szüksége lenne (13199 kJ-t 10 886 helyett) (KSH, 2011). Ezen belül kevesebb fehérjét (10%) és több zsírt (39%) fogyaszt az ajánlottnál. A szükségletet meghaladó kalória bevitel gyakran mozgásszegény életmóddal társul: minden második magyar felnőtt embernek semmilyen intenzív mozgás nem szerepel az életében, minden harmadik még mérsékelten sem mozog és a felnőtt lakosság 20%-a még 10 percet sem sétál naponta (KSH, 2011).

Ezek a tendenciák megnövelték az étkezések kalóriatartalmára fordított figyelmet és együtt jártak a mennyiségi és minőségi szükségleteknek pontosan megfelelő étrendre való igény megerősödésével. A WHO-nak a túlsúly és az elhízás előfordulásának csökkentésére vonatkozó ajánlása jól tükrözi ezt a törekvést:

• korlátozzuk a telített zsírokból és a cukrokból származó kalóriabevitelt
• növeljük a gyümölcsök és a zöldségek részesedését a táplálékfelvételben, valamint a hüvelyesek, a teljes kiőrlésű gabonák és olajos magvak fogyasztását
• köteleződjünk el a rendszeres fizikai aktivitás mellett (60 perc naponta gyermekkorban és 150 perc hetente felnőtteknek)¹.