Jegyzetek a nyelvről
3. A fontosabb rövidítések, betű- és mozaikszók
Vannak olyan helyzetek, amikor a gyakran előforduló közszavak, tulajdonnevek helyett rövidítésüket használjuk. A rövidítések többnyire az írott nyelvben, különösen a szakmai szövegekben használatosak, sokuk azonban a köznyelvben is széleskörűen ismert. Felolvasáskor a rövidítéseket feloldjuk, többnyire a teljes alakjuk hangzik el.
- Az egyszerű szavak rövidítését vagy a kezdőbetűjükkel, vagy a kezdő betűcsoportjukkal rövidítjük – ponttal lezárva: o. (oldal), sz. (szám), u. (utca); adj. (adjunktus), jan. (január), fr. (francia), min. (minimum), szerk. (szerkesztő) stb. Egy betű vagy betűcsoport több szó rövidítése is lehet, a kontextusból ez kiderül. A rövidítés nem mindig az első betűkből alakul: dr., rtg. (röntgen), mb. (megbízott) stb.
- Az összetett szavak rövidítésére is többféle forma szolgál, a rövidítés állhat az elő- és utótag első betűjéből: gk. (gépkocsi), mn. (melléknév), kp. (készpénz), sm. (segédmunkás), ui. (ugyanis); de megmaradhat a rövid előtag, ezt követi az utótag első betűje: képv. (képviselő), népr. (néprajz), évf. (évfolyam), közp. (központ).
- Ha több szóból álló szókapcsolatot rövidítünk, az általában annyi tagból áll, ahány szó alkotja az eredeti kapcsolatot: a. n. (anyja neve), r. k. (római katolikus), é. n. (év nélkül), s. k. (saját kezűleg), i. m. (idézett mű), t. c. (tisztelt cím), Kr. e. (Krisztus előtt) stb.
- Vannak kivételek, amelyeket annak ellenére, hogy több szóból álló kapcsolatot rövidítenek, egybeírunk: stb. (s a többi), bt. (betéti társaság), vö. (vesd össze), NB. (nota bene!), kft. (korlátolt felelősségű társaság), Btk. (büntető törvénykönyv), üti (ügyeletes tiszt).
- Szótárakban, lexikonokban a gyakran előforduló terminusok rövidítése után nem tesznek pontot (a rövidítések jegyzékét az előszóban közlik): mn (melléknév), sn (semlegesnemű), pej (pejoratív), tsz (többes szám), ts (tárgyas) stb.
- Az égtájak rövidítése nagybetűs, pontot utána nem teszünk. Melléknévi alakjuk rövidítése kisbetűs, és ponttal záródik: D (dél), DK (délkelet), d. (déli), dk. (déleleti).
- Olykor ismert tulajdonnevek is rövidíthetők: Bp. vagy Bpest, Mo., B.-almádi, Zeg (Zalaegerszeg); B. B.; gyakori a címek, folyóiratok elnevezéseinek rövidítése: ÓMS (Ómagyar Mária-siralom), Nyr. (Magyar Nyelvőr), MNy. (Magyar Nyelv).
- A tulajdonnévi betűszók minden betűjét nagybetűvel írjuk (a kétjegyű betűk valamennyi elemét is): KSH (Központi Statisztikai Hivatal), JATE (József Attila Tudományegyetem), EU (Európai Unió), MTA (Magyar Tudományos Akadémia). A betűszókhoz kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot: USA-ba, ELTE-re, tv-zik (és tévézik), tbc-s (és tébécés).
- A mértékegységek nevének rövidítését kisbetűvel írjuk (ha tulajdonnévi eredetű, akkor – csak a rövidítést – naggyal), utána nem teszünk pontot:
- A tulajdonnévi szóösszevonások nagy kezdőbetűsek, a többi betűjük azonban kicsi. A írásgyakorlat hajlamos csupa nagybetűvel írni őket, ez inkább reklámcélokból, feliratokon fogadható el: Kehi (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal), Mol (Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság), Mahir (Magyar Hirdető).
- A köznévi szóösszevonásokat kisbetűvel írjuk, ezeket nem szokták nagybetűsíteni: gyed, gyes (gyermekgondozási díj, segély), számtech (számítástecnika), nagyker (nagykereskedelem). A tulajdonnévi és köznévi szóösszevonásokhoz a toldalékot kötőjel nélkül kapcsoljuk (vö. Mollal, Mahirnél, gyeden).