2.6. Tulajdonnevet tartalmazó összetételek írásmódja

A tulajdonnevekhez – legyenek azok személy-, hely-, intézmény- vagy márkanevek – általában főnévi vagy melléknévi utótag járul.

Ha a tulajdonnév minőségjelzője a köznévi utótagnak, a két szót külön kell írni: a Noszty fiú, Bálint gazda, Nivea krém, Erzsébet királyné, Bodri kutya, Szabó család, Árpád híd (de: a Bourbon-család, Árpád-ház).

Kötőjellel írjuk az olyan kapcsolatokat, ahol egy tulajdonnév egy köznévvel vagy -i, -s, -ú/-ű, -jú/-jű, -beli képzős melléknévvel alkot valamilyen jelöletlen összetételt: Petőfi-szobor, Mátyás-templom, Kodály-év, Ady-vers, Seuso-kincs, Afrika-kutató, Csele-patak, Antall-kormány, Nobel-díjas, Tisza-parti, Mona Lisa-mosolyú, Konkoly-Thege-emlékérem, Élet és Irodalom-beli, Molotov–Ribbentrop-paktum, Hadrovics–Gáldi-szótár. (Figyelem, a kiskötőjel a kettős családnév, a nagykötőjel két külön tulajdonnév közé kerül!)

Ha az ilyen típusú összetételekhez újabb utótag járul, azt is kötőjellel kapcsoljuk (Nobel-díj-átadás, Petőfi-szobor-avatás), ám célszerű ezeket feloldani: a Nobel-díj átadása stb.

Mivel a betűszók túlnyomó többsége tulajdonnév, az esetleges utótagokat hozzájuk is kötőjellel kapcsoljuk: OTP-kölcsön, ENSZ-csapatok MÁV-menetrend, EU-csatlakozás, FTC–MTK-mérkőzés, TDK-dolgozat. Különírt alak keletkezik azonban, ha tulajdonnévi betűszóhoz jelzős szerkezet járul: OTP személyi kölcsön, ENSZ békefenntartó csapatok.