2.1. Az összetett szavak egybeírásának legtöbbször három fő oka van:

Gyakori a jelentésváltozás: a két szó együttes jelentése vagy több, vagy más, mint a tagok jelentésének összege: svéd asztal (pl. egy svéd cég gyártmánya), svédasztal; sétáló gyerekek, sétálóutca. Egybeírást idézhet elő a szófajváltás is: a jelen lévő hallgatók – a jelenlévők; föld alatti csövek –  földalattival érkeztem.

Egybeírást eredményez, ha a raggal jelölhető, különírt szószerkezet elemei jelöletlen összetétellé válnak: a képnek a kerete – képkeret, falat védő (textília) – falvédő, vitaminban dús – vitamindús.

Amikor a tagok együttese nem hoz jelentésváltozást, és a grammatikai jelöletlenség sem indokolja az egybeírást, akkor a kialakult szokás (a hagyomány) erejénél fogva írjuk azokat egybe; itt többféle alrendszerrel is találkozhatunk.

• Anyagnévi, színnévi, számnévi jelzős kapcsolatok esetén, ha mindkét tag egyszerű szó, akkor egybeírjuk: bőrkabát, sötétbarna, öthetes.
• Ha akár a jelző, akár az alaptag, esetleg mindkét szó maga is összetétel, akkor külön szerkezetként kell írni: műbőr kabát, sötét rózsaszín, öt hónapos, tizenöt hetes stb.
• Hasonló tendencia érvényesül akkor is, ha folyamatos melléknévi igenévi jelzőnk van: védőrács – ablakvédő rács, ugrósánc – síugró sánc, szállítóhajó – szállító űrhajó stb.