Skip navigation

6. Intézménynevek, márkanevek, díjak, kitüntetések, címek

Az intézménynevek – kevés kivételtől eltekintve – több különírt elemből állnak, ezek összetartozását, a névterjedelmet az egyes alkotóelemek nagybetűs írásmódja jelzi. Helyesírásukat azonban nemcsak a szabályok, hanem a tradíció is befolyásolhatja (vö. a már említett Pénzügyminisztérium, Közgazdaságtudományi Egyetem stb.). A nagyobb intézmények alárendelt egységeinek (osztályok, részlegek, testületek, bizottságok stb.) teljes neve csak akkor írandó nagybetűvel, ha szükség van az egyediség érzékeltetésére. Az ún. típusmegnevezések (pl. tanszék, osztály, gondnokság, fiók stb.), továbbá az eseti bizottságok, nem állandóan működő részlegek  neve kisbetűs, ám a gyakorlat azt mutatja, hogy itt is terjed a nagybetűsítés. (Az AkH. előkészületben levő újabb kiadása – a tervek szerint – elfogadja majd a csupa nagybetűs írásmódot, megoldva ezzel a nem mindig egyszerű különbségtételt.)

Gyakran gondot okoz az is, hogy az intézménynevek széles skáláján a jelenlegi helyesírás különbséget tesz a csupa nagybetűs és az ún. vegyes írásmódú nevek között (vö. Park Hotel, Muskátli Panzió, de Szent György fogadó; Madách Színház, de Toldi mozi).

A vegyes írásmódú tulajdonnevekhez tartoznak tehát a fogadók, éttermek, presszók, uszodák, temetők, pályaudvarok, üzletek, mozik stb. megnevezései, melyeknél – úgymond – kevésbé érvényesül az intézményi jelleg. (A jövőben e téren is várható egységesítés, ezáltal egyszerűsödés is, oly módon, hogy a név minden eleme nagybetűvel fog íródni.)

A fentiekhez hasonlóan a rendszeresen ismétlődő rendezvények, kiállítások, vásárok stb. nevét – különösen, ha azok intézményes keretek között működnek – csupa nagy kezdőbetűvel írjuk (Vadászati Világkiállítás, Szegedi Szabadtéri Játékok, Budapesti Tavaszi Fesztivál stb.). Olykor azonban nem könnyű eldönteni, hogy mi vagy milyen egy rendezvény háttere. A nagy kezdőbetűt csak nevük első elemében viselő rendezvények, ünnepségek neve (a Magyar nyelv hete, Implom József helyesírási verseny stb.) is gyakran látható csupa nagybetűvel írva – jelezve a témában uralkodó bizonytalanságot.

A márkanevek száma napról napra rohamosan gyarapodik; e csoport felépítését, szerkezetét tekintve is változatos, sokszínű, helyesírásuk pedig – az általánoson túl – szokatlanabb formációkat is mutat. A nevek jogi védelemben részesülnek, írásképüknek állandónak kell(ene) lenni, de a dolog természetéből adódóan nemegyszer láthatjuk őket hibásan írva  (ti. túlnyomó többségük nem szerepel szótárban – ott a helyesen rögzített formákat láthatnánk –, kereskedelmi fórumokon viszont gyakran, ott azonban  nem mindig érvényesülnek a helyesírási normák). Nehézséget okozhat az is, hogy – részben az áruk eredete, részben marketingszempontok miatt – ezek a termékek gyakran kapnak idegen, számunkra nehezen leírható (pl. Nissan Qashqai) vagy tévesen kiejthető nevet (vö. Sanyó magnó, Szofiane cigaretta). Olykor a népetimológia és a humor is „csavar” egy kicsit rajtuk: Zápor Jóska, Láda, Halogén-tök (Halloween-tök).

 A különírt vagy kötőjeles márkanevek minden tagja nagybetűs (Fiat Tipo, Seat Cordoba, Tomi Kristály, Coca-Cola), azonban a márkanév utáni típusjelölő szót már kisbetűvel kell írni: Tomi mosópor, Andante ülőgarnitúra, Palmolive szappan.

Toldalékolásuk alapelvei többnyire megegyeznek a többi tulajdonnévfajtáéval:

  • jelöljük a tőnyújtást: Niveát, Alfa Romeóval (de Alfa Romeó-s),
  • a hasonuló toldalékot a kiejtésnek megfelelően írjuk: Bramackal, Boschsal, Triumphfal,
  • ha néma betűre, bonyolult betűegyüttesre végződik, akkor figyelünk a kiejtett tő hangalakjára, s a toldalékot annak megfelelően kötőjellel kapcsoljuk a névre: Palmolive-val, Peugeot-t.

A kitüntetések, díjak stb. helyes leírásánál is figyelembe kell vennünk szerkezetüket.

A köznévi utótagok (díj, érem, rend stb.) járulhatnak olyan előtaghoz, amely

  • maga is tulajdonnév: Nobel-díj, Csűry Bálint-emlékérem;
  • önmagában nem tulajdonnév, de a kitüntetés nevében tulajdonnévi jelentést kap (gyakran latin megnevezésűek), ezek kötőjel nélkül kapcsolódnak: Főnix díj, Pro Iuventute emlékplakett, Pro Urbe díj stb.;
  • a többelemű jelzős szerkezetben nincs tulajdonnév, a kifejezés együttesen alkot egy nevet, ez kifejeződik abban is, hogy a díj, érem stb. köznév előtt álló szerkezet minden tagja nagybetűvel íródik: az Év Dolgozója cím, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze (Magyarország Érdemes Művésze) kitüntetés stb.

A címeket két nagyobb csoportra szokás osztani:

  • állandó címek a valamilyen rendszerességgel megjelenő kiadványok címei,
  • egyedi címek az irodalmi, zenei és műalkotások, könyvek, értekezések, tévé és rádióműsorok stb. címei.

A több szóból álló állandó címekben a kötőszó és a névelő kivételével minden szót nagybetűvel kell írni (a nagybetűs kezdés jelöli a névterjedelmet is): Élet és Irodalom, Magyar Nemzet, Kertészet és Szőlészet, Heti Hírmondó. A cím számjegyeket is tartalmazhat: 168 Óra, Üzleti 7; ezeket nem írjuk át betűvel – ahogy a betűvel írottat sem számmal: Vár ucca tizenhét. A mondatszerű címekben csak az első szó nagybetűs: Jó ebédhez szól a nóta, Álljunk meg egy szóra!

Az egyszavas egyedi címek nagybetűvel kezdődnek: Szózat, Macskajáték, Szegénylegények stb.

A többszavas címekben viszont csak az első szót és a tulajdonneveket írjuk nagybetűvel: Magyar értelmező kéziszótár, Régi magyar glosszárium.

Toldalékolásnál úgy járunk el, hogy a ragot és a jelet általában egybeírjuk a címmel (az Apostolban, a Nemzeti dalt, Arany Toldijáról); az írásjellel lezárt, illetve ragra végződő címhez viszont kötőjellel kapcsoljuk őket: Petőfi a Szülőföldemen-ben azt írja…; Juhász Gyula verséről, a Szerelem?-ről… 

A képzőket és a képzőszerű utótagokat (-beli,-szerű, -féle, -fajta) szintén kötőjellel kapcsoljuk a címhez – akkor is, ha az ragtalan: Tiszatáj-beli vers, Élet- és Tudomány-szerű folyóirat stb.

(A már kötőjeles szerkezetű címekhez a képzőt egyszerűsítve, tehát újabb kötőjel nélkül kapcsoljuk: Margit-legenda – Margit-legendabeli.)