IX. Levelezési ismeretek

A levelezés fogalom meghatározása a Magyar Értelmező Kéziszótárban némileg tautologikus („Levelek útján való érintkezés.”), egyben sommásan tömör, hiszen ma már a levél fogalma is kibővült, mivel nemcsak hagyományos, papír alapú levél, hanem elektronikus formában létrehozott levél is létezik, mi több, ez utóbbi egyre népszerűbbé válik, s vélhetőleg ez adja a világ levelezésének tekintélyesebb részét.

A leveleknek két alapvető típusa különíthető el: a magán- és a hivatalos levél. Kultúránkban nehezen képzelhető el olyan ember, akinek ne lenne szüksége olykor mindkét típusú levél írására, történjék ez hagyományos, papírra írt levél vagy modern elektronikus levél formájában. Általánosságban mindkét levéltípus esetén érdemes szem előtt tartani a következőket:

Mindenkor olvassuk el az elkészült levelet.
Különös gonddal ügyeljünk a helyesírásra.

Bizonytalanság esetén használjuk a helyesírási referenciakönyveket: A magyar helyesírás szabályai – Tizenegyedik kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. és/vagy egy helyesírási (kézi)szótárt, például: Laczkó Krisztina–Mártonfi Attila: Helyesírás. Osiris Kiadó, Budapest, 2006. Ez utóbbi kötet tartalmazza a magyar helyesírás szabályait is. (Ügyeljünk arra, hogy az Osiris kiadványa olykor eltér a Szabályzattól.)

Használjuk bátran a központozási lehetőségeket: tagoljuk mondanivalónkat vesszőkkel, gondolatjelekkel, kettősponttal, mivel ezek hiányában akár értelmetlenné is válhatnak mondataink. Végül: soha ne felejtsük el, hogy akár szóbeli, akár írásbeli közlésről legyen szó, nyelvi megnyilatkozásainkkal önmagunkról adunk képet.