2.1.5. Mesteralakok

A mesteralak, más néven heroldalak a pajzs vonalakkal történő osztásából keletkezik. A pajzsot osztó egy vagy több, egyenes vagy nem egyenes vonal mesteralakot vagy pajzsmezőket hoz létre. A pajzsmezőt osztó vonal sokféle lehet: egyenes, hullámos, domború/homorú, lépcsős, fogazott, lángozott, fodros. stb. Vitatott szabály, hogy a mesteralakoknak érinteniük kell a pajzs széleit, ellenkező esetben címerképről beszélünk. E szabályt cáfolják az ún. lebegő mesteralakok, amelyek szélei nem érintkeznek a pajzs széleivel. Az osztóvonalakkal létrejött geometriai formákról nem mindig egyszerű eldönteni, hogy az osztóvonalak mesteralakot, vagy címermezőt hoztak-e létre. Ennek tisztázásához a teljes címerpajzs szín és formaviszonyainak egységes vizsgálata szükséges. Az alábbi esetek közül például csak az elsőt tekinthetjük mesteralaknak.

A mesteralakok az őket létrehozó vonalak alapján lehetnek fogazottak, hullámosak, fűrészesek, fodrosak, homorúak, domborúak, stb. is.

A pajzs függőleges vonalakkal történő osztását hasításnak, vízszintes vonalakkal történő osztását vágásnak, átlós vonalakkal történő osztását pedig szelésnek vagy harántosztásnak nevezzük. Természetesen a pajzs ezek kombinációit is hordozhatja.