Skip navigation

2.1.2.5. A mohamedán aera

A muszlim világban a vallásalapító Mohamed próféta életének egy fontos mozzanata szolgál az időszámítási rendszer kezdőpontjául. A hidzsrának (’kivándorlás’) nevezett esemény, amelyről a magyar nyelv ’Mohamed futása’ formában szokott említést tenni, a próféta életének arra a történésére utal, amikor az Kr. u. 622. július 15-ének július 16-ára forduló éjszakáján kénytelen volt híveivel együtt szülővárosából, Mekkából eltávozni az igehirdetői tevékenységét rossz szemmel néző kereskedők haragja elől, és átköltözni, a tanításai elfogadására kész Medinába. Mohamed halálát követően a második kalifa, I. Omár 639-ben rendelte el, hogy az időt a hidzsrától, azaz 622. július 16-tól számítsák. A hidzsra szerinti időszámítást a mohamedánok holdalapú (lunaris) – holdhónapokból álló – naptár alkalmazása mellett használták, ám 1677-ben (a hidzsra szerint 1088-ban) az oszmán-török kormányzat a hidzsra szerinti dátumot megtartva áttért a julianus naptár napéveit követő gyakorlatra, amivel kétféle hidzsra szerinti datálást hívott életre, hiszen a holdév és a napév eltérő hosszúságú.