Skip navigation

2.7. Címerszimbolika

Miről szól ez a fejezet?

Ez a fejezet bemutatja a címerszimbolika fogalmát, illetve a címerek többletinformáció hordozására használt jegyeit.

 

Tanulási tipp

A fogalmak megjegyzését megkönnyíti, ha példaként konkrét címereket köt hozzájuk.

 

A címerszimbolika a heraldika legkevésbé egzakt területe. Célja, hogy a címer egyes részei által hordozott mélyebb jelentéstartalmakat feltárja. Nehézsége és bizonytalansága abban rejlik, hogy a címerelemek által hordozott többletjelentésre vonatkozóan csak akkor lehet biztos fogódzónk, ha a címeradományozó oklevél részletes leírással szolgál. A címerszimbolika vizsgálatának tárgyát elsősorban a címerképek jelentik, hiszen ezek a címerelemek hordozzák a legtöbb információt. A címerképek felvétele mögött azonban nem biztos, hogy minden esetben tudatosságot kell keresni, hiszen a divat és az analogikus gondolkodás is erősen érezteti hatását. Az egyes címerelemek tartalma sok esetben nem is kíván az általánoson túlmutató, annál konkrétabb jelentést hordozni. Így például az oroszlán legtöbb előfordulásában egyszerűen az erő, a hatalom, az előkelőség és a bátorság, hősiesség jelentését hordozza.

 

A beszélő (allúzív) címerek olyan címerek, amelyek közvetlenül, bár sokszor erőltetetten  (például csak hangzás vagy összecsengés alapján) utalnak viselőjük nevére vagy annak egy részletére, illetve foglalkozására, tevékenységére. Így szerepel Kecskemét címerében kecske, Rózsahegy címerében pedig rózsa.

 



 

Könnyen magyarázhatók a foglalkozásra utaló címerképek (pl. bányászkalapács – Komló címerében, kard, kígyós pálca, ekevas stb.).

 


 

A gúnycímerek olyan címerek, amelyek dehonesztáló jelentéstartalmukkal a címerbirtokos kegyvesztettségére vagy méltatlanságára utal. Utóbbira példa Gutthay Mátyás címere, amelyet az egri püspök udvari bolondjaként, annak közbenjárására nyert el 1582-ben Rudolf királytól. A címerképen ezüst bakkecskén vitézi öltözetű majom lovagol peckesen, de nadrág és csizma nélkül. Valószínűleg a Sánkfalvy család sem volt túl büszke majmot ábrázoló címerére, mert 34 év után másikat nyertek el.

 

 

A gúnycímerek sokszor kifejezetten pejoratív tartalmúak, a Colleoni család címerét három here díszíti (vagy inkább csúfítja), míg Várallyay István 1599-ben az erdélyi fejedelemtől kapott címerén egy klopfolót tartó kar épp egy férfi nemi szervre készül lesújtani.