2.2. A sisak
A sisak az élő heraldika korában legalább olyan fontos része volt a címernek, mint a pajzs. A lovagi tornák előtt a sisakokat is be kellett mutatni, szemlére kellett tenni. Előfordult, hogy a sisak pars pro toto a teljes címert képviselte (pl. pecséteken). A sisak erősebben kötődött a lovagi harcmodorhoz, mint a pajzs, ezért eredetileg városok, testületek, egyházi személyek, nők, polgárok címere sisakot nem is tartalmazhatott. Később ugyan ez a szabály fellazult, de ezzel párhuzamosan, az élő heraldika korának lezárultával a különböző lovagi sisakok is vesztettek presztízsükből. Heraldikai sisaknak – szabály szerint – csak az a sisak tekinthető, amelyet tornákon viseltek, és sajátos heraldikai dísszel (sisakdísz, oromdísz) láttak el, ezen kívül pedig az arcot és a fejet teljesen elfedte. A legjellemzőbb sisaktípusok az alábbiak szerint foglalhatók össze.
A csatasisakok teljesen zártak, a tornasisakok pedig nyitottak voltak. A címereken használatos sisakok tükrözték a sisakok fejlődésének időbeli és térbeli változatait. A hanyatló heraldika korával megjelentek az úgynevezett heraldikai sisakok, amelyek már csak a címerábrázolásokon léteztek. A csuporsisak a 12. század végén jelent meg, 2-5 darabból volt összeszegecselve, felül pedig ferde fedéllemez kötötte össze a részeket. Korai formái az arcot még nem fedték, legfeljebb orrvédővel rendelkeztek. Későbbi formái már vállig értek, így a sisak súlyát a váll és nem a fej tartotta, a szemnek keskeny nyílásokat, a sisak alján pedig lélegzőlyukakat nyitottak. A csöbörsisak a 13-14. század fordulójától terjedt el, általában 5 részből állt, a csuporsisaknál bővebb volt, súlya a vállra nehezedett, teteje gyakran lapos volt. Szintén jellemző jegyei a szemrések és a szájnál lévő rácsszerű áttörések. A 14-15. századtól megjelent csőrsisak formáját a lovagi harcmodor hanyatlása miatt elsősorban már a divat határozta meg. A csőrsisakok elődeiknél kecsesebb vonalúak voltak, aljuk a nyakhoz simult, amit gyakran egy gallér rész is kiegészített. A szemnyílást a felső és az alsó rész találkozása alakította ki. A pántos sisak a csőrsisakhoz volt hasonló, de a csőr része hiányzott, a felső és az alsó részt 5-7 függőleges pántból álló, kifelé domborodó rostély kötötte össze. Később a függőleges pántokat keresztpántokkal is ellátták, így alakult ki a rostélysisak. A tornasisakok belsejét gyakran vörös textíliával bélelték.
