Skip navigation

3.1.2. A hónap

A hónap olyan naptári időegység, amelynek hosszát eredetileg a Hold Föld körüli keringésének időtartama határozza meg. Latin elnevezése: mensis, mensis (m), magyar elnevezése a Hold és a nap szóösszetételéből származik (tkp. ’holdnap’). A holdhónap hossza 29 nap, 12 óra, 44 perc és 3 másodperc. Múlását a hold alakváltozásai látványosan jelzik, és mert ciklushossza nem túlzottan hosszú, kézenfekvő és egyszerűnek látszik felhasználása az időmérésben. A holdhónapok a holdfázisok bármely szakaszában kezdődhetnek és végződhetnek, bár legjellemzőbben az újholdtól újholdig tartó intervallum számít 1 egységnek. Egymást követő 12 holdhónap alkot 1 holdévet, amely azonban kb. 11 nappal rövidebb a napévnél. Több év egymásutánjában az elcsúszás meglehetősen gyors ütemű, hiszen 9 év alatt már több mint egy évszaknyi a napévtől való elmaradás. Emiatt a valóságos holdciklusok követésén alapuló naptárhasználat súlyos kényelmetlenségekkel, a periodikus természeti jelenségektől való teljes elszakadással jár. Az időmérésben való megtartásának törekvése kompromisszumokra késztette használóit (l. lunisolaris naptárak), ám azok előbb-utóbb többnyire így is belátták, hogy a túl bonyolulttá váló és nehezen kezelhető naptári rendszerek használatát csak a holdhónapok és valóságos holdciklusok követésétől való teljes függetlenedéssel és elszakadással lehet elkerülni. Ha ez bekövetkezett, akkor a nagyjából holdhónap hossznyi – 30 napos – időszakaszok tradicionális időegységként megmaradhattak ugyan, ám azoknak már nem volt valóságos közük a Hold járásához, és csak mint közmegegyezésen alapuló mértékegységek éltek tovább.

Érdekesség

Miért hazudik a Hold? A Holdat a középkorban a csalfaság, szeszélyesség megtestesítőjének tartották, amely egyben a szerencse forgandóságát is szimbolizálta. A középkori „Luna mendax” kifejezés az jelentette, hogy „hazug a Hold”. Ennek magyarázata azonban nemcsak a látszólagos periódusok váltakozása, hanem az is, hogy ezek a rájuk vonatkozó kifejezések kezdőbetűjével éppen ellentétesen következtek be. A Hold növekvő periódusában a Hold alakja ’D’ betűt formáz, a folyamatot viszont a latin Crescit = növekszik kifejezés írja le. A csökkenő időszak ’C’ alakjával szemben az ezt leíró szó viszont ’D’ betűvel kezdődik Decrescit = csökken. A mai magyar nyelv megfelelő szavaival a Hold fázisai éppen egybe esnek, amikor ’D’ alakú, akkor Dagad, amikor ’C’ alakú, akkor Csökken.