2.2.1. A sisak mint rangjelölő

A sisakok heraldikai használata kezdetben teljesen egynemű volt, a sisaktípusok, illetve sisakformák között nem volt értékkülönbség. Később azonban az arany vagy részben aranyozott sisakok használatát sok ország gyakorlata korlátozta (pl. csak fejedelmek vagy főnemesek számára engedélyezték), csakúgy, mint  a címerben használható sisakok számát. Hasonlóképp előkelőbbnek számított a tornasisak használata például a csőrsisakénál. Még a tornasisakokon lévő rostélyok száma sem mindenhol lehetett tetszőleges, minél magasabb rangú volt a nemes, címersisakja annál több rostéllyal rendelkezett. A sisak(ok) címerben való elhelyezése is rangjelölő szerepet kapott, a szembe néző sisak mindig előkelőbbnek számított a profilból vagy félprofilból ábrázolt sisaknál. A sisakok helyzete a házasság révén történő címeregyesítés során is szerepet kapott. Több helyen pedig eleve fennmaradt a sisak címerben történő használatának korlátozása (pl. polgárok címerében sisak nem szerepelhetett), így a sisak már önmagában is rangjelölőnek számított.

A rangjelölés később elterjedt, de nagy népszerűségnek örvendő eszköze volt a korona, amely a címereken a sisak helyén található. Gyakran megszegett szabály, hogy a címerpajzson vagy sisak, vagy rangjelző korona szerepelhet, a kettő együtt nem. Ennek ellenére számos olyan címer létezik, ahol a sisakon – mintegy a sisakdísz helyett – korona található. Ezeknek a koronáknak elsősorban esztétikai, presztízsnövelő szerepük van, és/vagy a sisaktakarót fogják össze, tehát tényleges rangot (pl. a nemesség különböző fokozatait) nem jelölnek.