Skip navigation

4.1. Lunaris naptár

A holdalapú naptárak a Hold Föld körüli, fényváltozásokkal együtt járó keringését tekintik a szempontjukból legfontosabb bolygómozgásnak, s ezeket a Hold latin neve Luna, Lunae (f) alapján lunaris naptáraknak nevezzük.


A holdnaptár használata elsősorban a mohamedán vallású népek körében jellemző, de a zsidóság naptárhasználatának alapját is a valódi holdciklusok követése képezi. E naptárak meghatározó periódusideje a Hold-hónap, amely 29 nap, 12 óra, 44 perc és 3 másodperc tartamú idő. Tizenkét holdhónap alkot 1 holdévet, amely általában 354 napnak felel meg, de a 29,5 nap fölötti havi háromnegyed-órányi időtöbblet miatt 355 napos holdévek tatása is sűrűn (8 évben 3-szor) indokolt. Ez az év azonban hozzávetőleg 11 nappal minden évben elmarad a napév hosszától, illetve ugyanennyivel eltér a természet különböző periodikus jelenségeinek – évszakok, éghajlati változások, időjárási események, áradások, a növénytermesztés és az állattenyésztés tradicionális dologidői – a ciklusidejétől. Emiatt tartós használata a letelepült életmódra tért élelemtermelő civilizációk igényeivel nem tartató összhangban. A lunaris naptárt használó népek ezért sok esetben naptári rendszert váltottak, vagy kiegészítő naptári szabályokat kezdtek alkalmazni, vagy pedig a lunaris naptár használatát a vallási élet területére korlátozták.