3.2.3. A perc

A történelmi idő kifejezésében kevés jelentőséggel rendelkező mesterséges időmérési egység a perc, amelynek pontos mérési képessége is csak a kora újkorra alakult ki az órakészítés fejlődésének köszönhetően. A perceknek hosszú ideig a mérés helyett inkább a csillagászati számításokban volt szerepük. A mezopotámiai csillagászatban 360 részre osztott nap nappali és éjszakai óráit (6-6 óra) eredetileg 30 percekre osztották (12x30=360), így a nap 360-ad részeként kezelt perc egy a mai 4 percnyi időtartamnak megfelelő alapegység volt. A percek mérésének képességét az ingaórák és a rugós órák feltalálása és elterjedés teremtette meg. Fontos ismeret, hogy a fizika az időmérés alapegységeként – mint bizonyos fizikai jelenség végbemenésének időszükségletéből származtatott időt – a perc 60-ad részét, a másodpercet definiálja, és illeszti be a Mértékegységek Nemzetközi Rendszerébe (SI-rendszer).